Máris javítjuk magunkat, hisz a riói olimpia óta kivezették a „magányos elkövető” teóriát a tiltott szerrel élő sportolók esetében – erről már Fazekas Attila Erik beszélt az erőforrástárca sportigazgatásért felelős helyettes államtitkáraként, elmondva, hogy évente 400 millió forint közpénzzel gazdálkodik a tiltottszer-ellenes küzdelem, ez 1500 mintavételre elég, hozzátéve, egy egész szövetséget azért mégsem stigmatizál egy-egy doppingeset. Erre épp a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a példa, ahol 2011 és 2015 között eltelt négy, tökéletesen tiszta év a sportágban, mígnem jött szinte egyszerre több eset is – kábítószer, tesztoszteron- és növekedésihormon-csalás. Az olimpiát közvetlenül megelőző doppingbotrány mégsem rengette meg a kajak-kenu sportot; mint Schmidt Gábor, a szövetség elnöke a konferencián elmondta, azonnal átláthatóvá tették a sportágat, az erőteljes doppingellenes küzdelem dicséreteként pedig ma már magyar szakember irányítja az európai sportági szövetségben a doppingellenes stratégia kidolgozását. Hogy mit hoz a jövő, azért elég kétséges: az MKKSZ-nél körbement egy kérdőív, amit 386-an kitöltve visszaküldtek, és a legfontosabb következtetése, hogy a sportág 15 év fölötti résztvevőinek harmada egyáltalán nem gondolja, hogy fel lenne világosítva doppingvétség tárgykörében.
43 és 10
Negyvenháromszor annyit (2 millió dollár) fizet be az USA a független WADA kasszájába évente, mint hazánk, de a doppingellenes küzdelemre legnagyobb gazdasági nyomást gyakorló Egyesült Államok még Kínával szemben is több mint tízszer bőkezűbb. El lehet képzelni, mennyire sportági és nemzeti befolyástól mentes így a WADA munkája.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!