Hétszáz doppingvizsgálat közpénzből a vizes-vb-n

A naponta százmilliókkal dráguló vizes vb költségét „darabonként” legalább 220 euróval dobja meg a doppingteszt.

Doppingellenőrök dörömböltek Gyurta Dániel ajtaján hétfő reggel 5 órakor. A 2012-es londoni olimpia meghűléssel küzdő mellúszóbajnoka kikecmergett az ágyból, ajtót nyitott, és fogadta a munkájukat végző szakembereket, akik vért vettek tőle és sikeresen bírták rá arra is, hogy pisiljen. A mintával a biológiai útlevél ellenőrzéséhez szükséges vizsgálatot is elvégzik a jövő hét végi úszó országos bajnokságra, ezen keresztül pedig a nyári vizes-vb-re igyekvő sportolónál. Ismert, mintegy két éve már nemcsak egyszerűen megnézik egy sportoló mintájának összetételét, de a véletlenszerű időpontokban levett minták adatait „idővonalra” viszik, s ha valamilyen kiugró adatot találnak, azonnal vizsgálat indul a sportoló ellen, ami természetesen még nem doppingvétségen érés. Minderről maga a sportoló beszélt egy hétfői doppingügyi konferencián – a NOB sportolói bizottságának tagjaként. Hogy mennyire nem számít (még) vétségnek valamely adat kiugró volta: a konferencián Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője beszámolt róla, nemrégiben megállapították egy – meg nem nevezett – sportolóról, hogy meglepő mértékben vashiányos, mégsem keveredett semmiféle gyanúba.

Tiszeker egyébként – szintén az utóbbi évek doppingszűrési gyakorlatának fejlődésével kapcsolatban – azt is elmondta, kifejezetten az úszóknál mást-mást vizsgálnak a rövid- és hosszabb távok képviselőinél, hiszen 50-100 méteren az izomtömeg hirtelen növekedése a legfőbb tünet, míg 800-on és 1500-on az oxigénellátás körül trükközhetnek a sportolók.

500 vizelet- és 200 vérmintát vesznek le és vizsgálnak be a nyári budapesti vizes-világbajnokságon közpénzből, a Nemzetközi Úszószövetség pedig a vb-ig még 2 millió dollárt elkölt szűrésre. Versenyeken körülbelül 220 euróba kerül egyetlen sportoló egyszerű vizsgálata, az ehhez extraként hozzárendelhető EPO-teszt viszont a többszörösére emeli az összeget. Csak az alapteszttel számolva mintegy 50 millió forintnyi euróba kerülnek a vizsgálatok, ám világos, hogy az ennél jóval drágább kiegészítő tesztek százmilliósra növelhetik a számlát. Az ellenőrző helyek világában is nagy a szigor, 2016 óta az akkreditált WADA-laborok ötödét kellett bezárni. Mindennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy akárkik és akármennyien nem fognak lebukni; a Forma–1 új tulajdonosa, Chase Carey médiamogul is a szórakoztatóiparból érkezett, „új szempontokat” is hozva magával; a lényeg a show és a dráma. Mindemellett rögzítendő tény, hogy eddig egyáltalán nem volt doppingérzékeny a száguldó cirkusz világa, 2009-ben például a mogyoródi Magyar Nagydíjon ellenőrizték a teljes mezőnyt, senki nem szolgáltatott pozitív mintát.

Máris javítjuk magunkat, hisz a riói olimpia óta kivezették a „magányos elkövető” teóriát a tiltott szerrel élő sportolók esetében – erről már Fazekas Attila Erik beszélt az erőforrástárca sportigazgatásért felelős helyettes államtitkáraként, elmondva, hogy évente 400 millió forint közpénzzel gazdálkodik a tiltottszer-ellenes küzdelem, ez 1500 mintavételre elég, hozzátéve, egy egész szövetséget azért mégsem stigmatizál egy-egy doppingeset. Erre épp a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a példa, ahol 2011 és 2015 között eltelt négy, tökéletesen tiszta év a sportágban, mígnem jött szinte egyszerre több eset is – kábítószer, tesztoszteron- és növekedésihormon-csalás. Az olimpiát közvetlenül megelőző doppingbotrány mégsem rengette meg a kajak-kenu sportot; mint Schmidt Gábor, a szövetség elnöke a konferencián elmondta, azonnal átláthatóvá tették a sportágat, az erőteljes doppingellenes küzdelem dicséreteként pedig ma már magyar szakember irányítja az európai sportági szövetségben a doppingellenes stratégia kidolgozását. Hogy mit hoz a jövő, azért elég kétséges: az MKKSZ-nél körbement egy kérdőív, amit 386-an kitöltve visszaküldtek, és a legfontosabb következtetése, hogy a sportág 15 év fölötti résztvevőinek harmada egyáltalán nem gondolja, hogy fel lenne világosítva doppingvétség tárgykörében.

43 és 10

Negyvenháromszor annyit (2 millió dollár) fizet be az USA a független WADA kasszájába évente, mint hazánk, de a doppingellenes küzdelemre legnagyobb gazdasági nyomást gyakorló Egyesült Államok még Kínával szemben is több mint tízszer bőkezűbb. El lehet képzelni, mennyire sportági és nemzeti befolyástól mentes így a WADA munkája.

Gyurta Dániel rövid, érzékletes előadásában azt is nyomatékosította, hogy egy olimpián 10 500 sportolóból mindössze 100-200-at kapnak doppingvétségen, igencsak túlzó tehát az az általánosító felfogás, hogy nincsen élsport dopping nélkül. Arra azért Tiszeker Ágnes többször is figyelmeztetett az estébe nyúló konferencián, egyetlen ellenőrzött, vétkes sportoló sem nyugodhat meg 10 naptári évig; minden levett mintára – a magas tárolási költségek ellenére – visszatérhet később is a rohamtempóban fejlődő vizsgálódás. A súlyemelőknél például már haj- és DNS-vizsgálattal is élnek

Peking és London eltett mintái eddig mintegy 100 utólagos lebukást eredményeztek, ebből hatan a női 1500 méteres síkfutás döntősei voltak.