– Megint véget ért egy időszak a Magyar Úszó Szövetségben. A január óta regnáló elnököt, Bienerth Gusztávot elsöprő többséggel küldte el a közgyűlés, amelyen ön a MÚSZ második, most néhány hétig első embereként szinte fel sem szólalt, amikor meg két alkalommal igen, akkor kiábrándult hangon beszélt – mégis megtapsolták. Mit érez most?
– A közgyűlésen én általában nem akarok hozzászólni. Ez egy nagy család. Mindenki ismer mindenkit. Azt is tudja mindenki, nagyjából mikor milyen döntésre lehet számítani, és mindenki tudja, hogy én is tisztában vagyok ezzel. Amikor viszont úgy érzem, „mellémegy a dolog”, vagy valaki a közgyűlésben túlszerepeli magát, vagy irreális, amit mond, akkor nehezen tartom magamban, most is volt ilyen.
– A közelmúltban többször kiállt az elnök mellett. Hátralépésnek tartja, ami történt?
– Nézze, én hálás vagyok neki.
– Szárnyra keltek olyan pletykák, hogy ön szavazott egyedül az elnök maradására Bienerthen kívül.
– Nem, én nem vagyok szavazó, de ha az lettem volna, nyíltan rá szavaztam volna. Engem ő nevezett ki, ezért az életem végéig hálával tartozom neki. Ugyanakkor a magam részéről sajnálom, hogy az erőviszonyok így alakultak, illetve hogy egyes dolgoknak olyan lecsengésük lett, amilyenből a tagságban olyan érzések alakultak ki, hogy túlnyomó többséggel így döntött.
– Hol fordult meg a bizalom Bienerth elnökkel szemben? Nagy támogatottsággal látott munkához hét hónapja.
– Nehéz megnevezni ezt a pontot, mert azért legyünk tárgyilagosak: amikor kinevezték, még a székébe se ült le, már öt nyíl benne volt. Azonnali hatállyal össztűz alá vették. Nem akarok személyeskedni, nem akarok ebbe belefolyni, de ez nem hagyományos székfoglalás volt így. Ráadásul őt is visszatartotta sok minden a habitusából eredően, valamint azért, mert jött az úszó-világbajnokság. Mondta, hogy voltak rossz döntései, nyilván ő tudja, hogy melyek voltak azok, de együttesen gyúelegyet hoztak létre.
– Amikor sportági legendák álltak ki azért Székely Évától Darnyi Tamáson át Risztov Éváig, hogy változás kell a MÚSZ-ban, akkor sem bizonytalanodott el abban, hogy helyes Bienerth mellett állni?
– Jó, hogy ezeket a neveket említi, mert ők nem is ismerik az elnököt, és nem is dolgoztak vele együtt. Hallomásból tájékozódtak, persze nyilván nem egy helyről, ezért nem is lehetett véletlen, hogy úgy gondolkodtak, ahogy. Bienerth Gusztáv nekem teljes függetlenséget adott szakmai kérdésekben, ezért fájó volt mindezt átélni.