– Utólag persze balgaságnak tűnhet arról beszélni, hogyan kellett volna a dolgoknak történniük Gyárfás Tamás távozása után, de ön mit gondol: hol siklott ki az úszószövetség vonata? Konkrétabban: okos döntés volt egy kívülálló embert az úszósport élére berakni?
– Nem berakták, hanem mi választottuk, akkor is, ha tudjuk, kik támogatták, és honnan jött (az Orbán-kormány turisztikai kormánybiztosaként az úszásban jelentéktelen Ferencváros jelöltjeként indult – a szerk.). De tudni kell, hogy a korábbi elnök mérhetetlenül erős karizmája és kapcsolatrendszere miatt nem nagyon volt ember, aki vállalta volna a szerepet. Lehet, hogy ez történelmi szerep volt, és ennyit engedett a történet – valakinek el kellett vállalnia. Biztos volt, hogy aki jön, masszív céltábla lesz.
– A következő két hét elegendő lesz arra, hogy kiálljon olyan jelölt, akire nem rontanak rá azonnal?
– Igen, határozottan mondom.
– Három név van az asztalon: Czene Attiláé, Wladár Sándoré és a kakukktojás, mert nem sportági legenda Sárdi Ákosé. Közülük kerülhet ki az új elnök?
– Szerintem kettejük közül. Őszintén mondom, Sárdi Ákos a másik kettővel szemben nem erős jelölt. Azt, hogy vannak ambíciói, tiszteletben kell tartani, de valószínűleg a két olimpiai bajnok közül lesz valamelyik a befutó. Mindketten köztiszteletben állnak a sportágban, és én is szívesen dolgoznék együtt mindkettejükkel.
– Pillanatnyilag ön a Magyar Úszó Szövetség vezetője. De mi lesz azután? Szövetségi kapitány lenne, vagy maradna a Bienerth Gusztáv által kreált csúcspozícióban?
– Szövetségi kapitány lennék. Hogy mi olyat tettem szakmai alelnökként, amit nem kapitányként tettem, nem is tudom megmondani. Egy kézben volt a szakma, kísérlet volt, nem ment.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!