A mi és a hogyan kérdése legszembetűnőbben a labdarúgásban érzékelhető, amely – természetesen – toronymagasan vezeti a látványsportágak taótámogatási listáját. Ez érthető, hiszen ebben a sportágban versenyeznek a legtöbben – a szövetség adatai szerint míg 2011-ben 158 ezer regisztrált játékos volt, addig 2016-ban már 249 ezer. Ráadásul a kormány stratégiai ágazatként tekint a sporton belül külön a futballra is. A számok nyelvére mindezt lefordítva: az MLSZ-nél 2011 óta folyamatosan nő a társasági adóból érkező pénzmennyiség. A Sportbiznisz.blog adatai alapján
öt év alatt (a 2011–2016-os időszak) több mint 55,7 milliárd taóforint folyt be a szövetséghez.
Nagy kérdés, egy-egy cég mi alapján dönt támogatásának odaítéléséről. Miért van az például, hogy a Felcsúton működő Puskás Akadémiához több pénz érkezik, mint bármely más klubhoz? Miként kapnak választ arra, hogy például miért vesz egy egyesület 2000 forintért jelzőmezt, amikor 800 forintért is megveheti? Erre Varga József Lajos, az MLSZ támogatási osztályának vezetője azt mondta a Magyar Nemzetnek, a szövetségnél 12 fős bizottság ellenőrzi a klubok taófelhasználásait. Kollégája, Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója januárban az M4-en még úgy nyilatkozott: a szabálytalanságok mennyisége nem elenyésző a taóprogramban, mint azt korábban állították, hanem elég sok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!