Öt, a fiatalok körében népszerű és látványos sportág kap egyszeri szereplési lehetőséget a rendező ország javaslatára a 2020-as olimpián. Kissé szubjektíven nézve a tokiói bemutatkozók közül a falmászás esete a legérdekesebb, a versenykörülmények között sportmászás néven futó sportágnak temérdek amatőr, szabadidejében a mászótermi falakat és természetes sziklákat koptató követője van hazánkban.
Közöttük is külön „kaszt” a bouldereseké, ennek a formának a versenyein egy öt méternél alacsonyabb falon kell horizontális irányban minél több fogáson túljutni, biztosítás nélkül, amíg az időkorlát engedi. A másik ág a nehézségi mászás, itt a cél egy fix útvonalon minél magasabbra érni, köteles biztosítással, nehéz és technikás lépéseket megtéve, az idő nyomása alatt. A harmadik verzió az ezektől eltérő technikát igénylő gyorsmászás, ennek versenyein egymás mellett „fut fel” 15 méterre két-két sportoló, s aki előbb érinti meg a fenti gombot, az nyer, illetve jut tovább.
Csak a gyorsmászásnál mindig ugyanolyan („sztenderd”) a fal, itt világrekordot is jegyeznek, amely mindkét nemben megdőlt a nyáron. Esetleg érdemes tippelni a videó megnézése előtt, hány másodperc lehet.
Érdekes helyzetet teremt, hogy a sportmászás ötkarikás részvétele csak 2020-ra szól, mert bár már a 2018-as ifjúsági olimpián is szerepet kap, eközben a „nem olimpiai sportágak olimpiáján”, a világjátékokon 2017-ben és 2021-ben is a program része (volt). Az igazi bökkenő azonban az, hogy míg ezeken és az összes többi viadalon mindhárom ágban külön verseny zajlik, külön díjazással, Tokióban csak kombináció lesz, s az összesített eredmény határozza meg a férfi és a női dobogós sorrendet.
A világnagyságok panaszkodnak is emiatt, hiszen ők mind specialisták, s rövid idő alatt pláne nem tudnak átállni egyikről a másikra. (Berki Krisztiánnak is súlyos problémát jelentett egy időben, hogy más tornaszereken is magas pontszámot kellett elérnie, hogy csak lólengésben kijusson az olimpiára.) Volt, aki úgy írta le a helyzetet, mintha egy maratonistának 110 méter gáton is bizonyítania kellene. De jó példa az is, hogy míg a szlovén nehézségi mászók a világ élvonalába tartoznak, gyorsasági fal nincs is az országban.
Utóbbi példát már Radics Mátétól, a honi szövetség szakágvezetőjétől hallottuk, aki megerősítette, nagyon kevés olyan versenyző van, aki mindhárom szakágban jó, de a kvalifikációs szabályok szerint bekerülhet olyan is, aki csak az egyik diszciplínában teljesít kiemelkedően. – Aki jó a gyorsaságiban, az tipikusan nem az a többiben, de az élboly valószínűleg ott lesz – mondta. Állítja, vannak nemzetközi szinten jegyezett magyar versenyzők, de azért, hogy egy mindhárom szakágban jól teljesítő honfitársunk megkaparintsa a 20-20 kvótás hely egyikét, még nagyon sokat kell dolgozni.
A sportág ötkarikás tagságát annak az – Agenda 2020 reformprogramból fakadó – új szabálynak köszönheti, hogy bizonyos feltételrendszer mellett minden szervező kérheti öt sportág egyszeri felvételét. Ám jó esély van arra, hogy 2024-re a párizsiak is beválasztják a sportmászást, Radics Máté elmondása szerint több mint százezer tagja van a francia szövetségnek, és megtörténhet, hogy ekkorra már szétválasztják a három ágat, nemenként három olimpiai bajnokot avatva. 2020-ban viszont egy-egy lesz, erre adott lehetőséget a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, s az egyenlőség elve alapján alapján gyúrták egybe a három ágat.
Ugyanakkor ha hosszabban az ötkarikás műsoron marad egy sportág, azzal is számolni kell, hogy a beáramló pénzek hatására a doppingérzékenysége is megnő
A másik négy
A sportmászáson túl a gördeszkázás, a hullámlovaglás (vitorla nélküli szörfözés), a karate és a baseball (nőknél softball) került a 2020-as játékok programjába. Csupán a baseball nem debütáns (2008-ig hatszor osztottak érmeket), magyar kvótára viszont úgy tűnik, egyedül karatéban van némi remény, bár kategóriánként csak tízen kvalifikálhatnak.
