Népszavazás foszlatta szét Kósa Lajos álmait

A hokisok ellen, úgy tűnik, csatát nyertek a korcsolyázók, nekik biztosan épül jégpalota Budapesten.

Tirol és Innsbruck nem pályázik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a 2026-os téli olimpiára – jelentette be Günther Platter, a dél-ausztriai tartomány kormányzója, miután a vasárnapi tiroli ügydöntő népszavazáson 53,35 százalék, tehát a szűk többség úgy ítélte meg, hogy a térség nem elég erős ahhoz, hogy megrendezzen egy „elérhető és megfizethető” ötkarikás eseményt. Innsbruck városában, amely névleg pályázott volna, 67,41 százalék mondott nemet a 364 milliárd forintnyi eurós költséggel kalkulált eseményre.

Mindez hazánk szempontjából azért fontos, mert két héttel ezelőtt Kulcsár Krisztián MOB-elnök, illetve Kósa Lajos tárca nélküli miniszter – és a politikából a korcsolyázószövetség (MOKSZ) élére lépett vezető – reális lehetőségként beszélt arról, hogy Innsbruck pályázati sikeréből Magyarország is „profitálna” oly módon, hogy a gyorskorcsolya eseményeit egy, a magyar fővárosban felhúzandó jégpalotába hoznák.

Magának a tízezer néző befogadására alkalmas csarnoknak – 400 méteres ovális pályával, négy darab, egyenként 60-szor 30 méteres gyakorló jégfelülettel – a nemzetközi tervpályázatát szeptember 19-én jelentették meg, november 21-ig várják a munkákat, a helyszín a Millenáris Velodrom és a Kisstadion „hűlt helye” lenne.

Nem sokkal korábban azonban napvilágot látott a jégkorongozók csarnokálma is, mégpedig a mérvadó Jégkorongblogon, amely azt írta, a honi szövetség (MJSZ) és „a projektet várhatóan levezénylő” Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja között egyeztetés zajlott, ennek eredményeként felépülhet egy 5-6 ezer – más értesülések szerint 7500 – néző befogadására alkalmas hokicsarnok a Kisstadion helyén. A blog a Magyar Közlönyben megjelentekre hivatkozott.

Felvetődhetne, de a két aréna nem lehet egy és ugyanaz, több okból sem: egy, a budapesti jégkorongnak otthont adó klasszikus aréna 30-szor 60 méteres jégfelületén messze nem férne el a gyorskorcsolya 400 méteres pályája. Másrészt a közbeszerzési értesítőben szereplő aréna gazdája az MOKSZ lenne, egy hokipalotáé viszont értelemszerűen nem. Nem mellékes, a két, szóban forgó beruházás, ha ugyanarra a területre álmodták is, tartalmuk igen messze áll egymástól. Hiszen míg a hokiotthon egy „centerpályát” és két gyakorlófelületet jelent, a korcsolyapalota összes jégfelülete többszöröse a jégkorong igényeinek, más nagyságrend.

Orendi Mihály, az MOKSZ ügyvezetője egyetlen csarnok építéséről tud.

– Képzeljünk el egy labdarúgópályát, ami körül 400 méteres futópálya van. A korcsolyacsarnok ilyen lesz, a közepén pedig lesz két felület, egy szinttel lejjebb pedig még kettő – vázolta a terveket a sportvezető. Szavaiból kiderül az is, nem is egy, hanem két hokipályányi hely lesz az oválpályán belül. Kérdésünkre Orendi megerősítette, hogy a minden korcsolyaszabványnak megfelelő aréna nem lehet a jégkorongozók otthona is, az ő céljaikra ugyanis nem lesz alkalmas. A hokisok pályagondjaira most tehát nem születik megoldás, marad a Papp László Aréna vagy a Tüskecsarnok kényszerbérlete.

Bár a magyar olimpiai álmokat „átmentő” Kemény Ferenc sportlétesítmény-program eligazíthatná a jégkorongozókat, ebben egy, a fent tárgyaltaktól is eltérő komplexumról értekeznek, az a csomag egy „valamilyen” jégcsarnokot, egy uszodát és egy futókört tartalmaz, részleteket nem említve.