„KÖSZÖNÖM, VÉGE!” – robbantotta a bombát a Facebookon kedden, ebédidőben Gyurta Dániel, az athéni (2004) olimpia ezüst- és a londoni (2012) játékok aranyérmes, világrekorder mellúszója (200 m).
Mint üzenetében írta, élete legnehezebb döntését meghozva búcsút mond a versenyszerű úszásnak.
„Nem vagyok feladós típus, de beláttam, hogy el kell engedjem. Hálás vagyok az egész nemzetnek, hogy mögöttem álltatok, és megnyerhettem mindent, amit úszó megnyerhet”
– írta a világon hat évig veretlen úszóklasszis.
A medencéknek nem fordít hátat, mint fogalmaz, a magyar úszás számíthat rá – immáron sportdiplomataként, a NOB sportolói bizottságának tagjaként.
A bejegyzéssel egy időben a Magyar Olimpiai Bizottság sajtótájékoztatót is tartott, amelyen Gyurta Dániel is megjelent.
– Azért vagyunk ma itt, hogy bejelentsem önöknek, nektek, hogy a mai nappal a hivatalos pályafutásomat befejeztem – mondta a Komjádi uszoda medencéjének a szélére kiállva Gyurta Dániel. Olimpiai bajnok úszónk a MOB által összehívott, témamegjelölés nélküli sajtóeseményén jelentette be ezt a döntést. Élete talán legnehezebb pillanataként jellemezte ezt.
Bejelentésekor egy utolsó 50 méteres úszásra hívta a mellette felsorakozó úszópalántákat (egy lány is volt közöttük). Örömúszást kért tőlük, s Wladár Sándor úszószövetségi elnök sípjelére csobbantak medencébe. Gyurta úszott középen, kényelmesen tempózott, de így is bő két testhosszal a „kicsik” előtt ért be.
Az úszás után a hét alkalmi sporttárs mindegyike kapott egy-egy pólót Gyurta egyéni rekordjával ellátva (2.07,23), amivel aranyérmes lett a 2013-as világbajnokságon.
Összeszedett, kerek beszédében köszönetet mondott korábbi edzőinek, kiemelve, hogy Széles Sándor nem lehet már jelen. Mondandója két pontján el is
érzékenyült, először, amikor másik edzőjét, Kovácshegyi Ferencet, majd Virth Balázst említette, de még jobban lelassította szavait, amikor családtagjait sorolta. Hangsúlyozta például, hogy édesanyja reggelente négy órakor kelt, hogy amikor ők ötkor ébrednek, kész legyen a reggelijük,
