Fáziskésésben Szoboszlai társai

Nem tudta megismételni a két évvel ezelőtti remek eredményt a 2000-es születésű magyar labdarúgó-korosztály: a 2017-ben az U17-es Európa-bajnokságon kis híján a legjobb négy közé jutott csapat immár az U19-es közé fellépve rúgott gól nélkül vérzett el az úgynevezett elit körben, az Eb-selejtező utolsó állomásán. Vigaszt jelent, hogy az U17-esek ezúttal is kijutottak a kontinensviadalra. Helyzetkép a magyar utánpótlásról.

Csóka Dániel (labdával) sem tudott lendíteni a csapaton Fotó: Nemzeti Sport/Földi Imre

Amíg felnőtt szinten a legjobbak között jegyezték a magyar labdarúgást, addig az utánpótlás-eredményeknek senki sem tulajdonított jelentőséget. A nyolcvanas évek középétől aztán átestünk a ló túloldalára: egy-egy kiugró korosztályos siker után rendre eluralkodott a csodaváró hangulat. Így volt ez az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokság, az 1996-os olimpia és a 2009-es U20-as világbajnokság után is (részletek külön írásunkban).

A legutóbbi reménysugárt a 2000-es születésű generáció csillantotta fel. A Szoboszlai Dominik vezette csapat két éve, az U17-esek között kijutott az Európa-bajnokságra, ahol a franciák legyőzésével tette le a névjegyét, továbbjutott a csoportból, a negyeddöntőben csak 1-0-ra maradt alul Törökországgal szemben. A múlt héten ugyanez a gárda – immár az U19-esek között – az elit kört sem élte túl. Norvégiával (fél órán át emberhátrányban) hősies 0-0-t játszott, Horvátországtól szoros meccsen végül 2-0-ra, Németországtól esélytelenül 3-0-ra kapott ki. Az együttesben ezúttal már nem szerepelt a felnőttválogatottban is bemutatkozott Szoboszlai Dominik, a csapat váza azonban változatlan.

Közhely, hogy az utánpótlástól elsősorban nem eredményeket várnak el, hanem azt, hogy játékosokat neveljen. S elsősorban emiatt lehet hiányérzetünk. Két éve Szoboszlain kívül mindenekelőtt Csoboth Kevinnek, Schön Szabolcsnak, Szerető Krisztofernek, Kiss Tamásnak, Bencze Márknak és Csonka Andrásnak is szép jövőt jósoltak. Nos, Schön és Szerető a télen jött haza az Ajaxtól, illetve a Stoke Citytől, s noha bemutatkoztak a Ferencvárosban, illetve az MTK-ban, stabil felnőtt játékosnak még egyikük sem tekinthető. Ugyanez igaz Csonkára (FTC) és a Haladástól a nyáron a Puskás Akadémiá-hoz igazolt Kissre is, s Bencze sem tudta még átlépni a felnőttcsapat küszöbét a Vitesse-nél. Innen nézve nem derűs az összkép, amit Németh Antal a következőképpen árnyalt.

– Kétségtelen, hogy ez az elit kör most nem sikerült jól, de ebből nem szabad messzemenő következtetést levonni – kezdte az U19-es együttes szövetségi edzője.

– A németek egyértelműen erősebbek voltak, de a norvégokkal és a horvátokkal nagyjából azonos szinten vagyunk. A norvégokkal például most 0-0-t játszottunk, két éve ugyanez a korosztály 1-0-ra nyert ellenük – egy gólon múlt a dolog. Ahogy akkor, úgy most is születhetett volna más eredmény. Nem magyarázkodni akarok, de tény, hogy Szoboszlai Dominiken kívül további öt alapember hiányzott. Mocsi Attila sérült, Kusnyír Erik, Zsóri Dániel, Bidzilya Anton és Tamás Nándor pedig a nemzetközi szabályok miatt nem szerepelhetett a csapatban.

Csóka Dániel (labdával) sem tudott lendíteni a csapaton
Fotó: Nemzeti Sport/Földi Imre

Hogy miért? Csak látszatra magyarázat erre, hogy Tamás és Zsóri erdélyi, Kusnyír és Bidzilya pedig kárpátaljai születésű. Két másik fiatal, a már említett Mocsi, valamint Kovács Krisztián ugyanis felvidéki, s ők játszhatnak a magyar válogatottban. A válasz döbbenetes. A szabály szerint az is elegendő a válogatottsághoz, ha az adott játékos szülei vagy nagyszülei a fogadó országban látták meg a napvilágot. S innen már könnyű kitalálni: Mocsi és Kovács nagyszülei az első bécsi döntés és a szovjet megszállás, tehát 1938 és 1945 között születtek. A hányatott sorsú magyar történelem ekképpen harmonizál a legglobálisabb sportszervezet, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályzatával…

Csak az U19-es korosztályban tehát hat határon túli tehetség bontogatja szárnyait – a magyar labdarúgás vonzereje ebből pontosan lemérhető a Kárpát-medencében. S szerencsére a felnőttválogatottnál már egyikük előtt sem tornyosulnak adminisztratív akadályok. Persze csak ha a fejlődésük töretlen lesz. Ha nem is általános szabályként, de rájuk is érvényes, amit Németh Antal is megerősített: nem is az lényeges, hogy ki hol nevelkedik, hanem az, hogy minél előbb vesse meg a lábát a felnőtt futballban.

A Preisinger Sándor vezette mostani U17-es csapat játékosainak még nem kell megfelelniük eme kihívásnak. Rögzítsük azt, amit a korábbi csatár is mondott: a továbbjutás azt mutatja, tehetségesek a fiatalok, de korai lenne megjósolni, hogy mire vihetik.

Ígéretes évfolyamok

1984-ben a Bicskei Bertalan vezette csapat megnyerte az ifjúsági Európa-bajnokságot. Az akkori keretből több játékos – Petry Zsolt, Pintér Attila, Keller József, Vincze István, Kovács Ervin, Kovács Kálmán – később a felnőttek között is meghatározó válogatott futballistává vált, a többiek is szinte kivétel nélkül rendszeresen szerepeltek az NB I-ben.

1996 a következő fontos évszám, ekkor az U21-es csapatunk bekerült az Eb elődöntőjébe, egyúttal kijutott az atlantai olimpiára. Ötkarikás játékokon azóta sem járt magyar futballcsapat. Bükszegi Zoltán, Dombi Tibor, Dragóner Attila, Egressy Gábor, Herczeg Miklós, Lendvai Miklós, Lisztes Krisztián, Madar Csaba, Molnár Zoltán, Pető Zoltán, Preisinger Sándor, Sáfár Szabolcs, Sándor Tamás, Sebők Vilmos, Szanyó Károly, Szatmári Csaba, Zavadszky Gábor – Szatmárit leszámítva mindannyian felnőttválogatottságig vitték, s ehhez a korosztályhoz tartozik Király Gábor, Hrutka János, Mátyus János és Dárdai Pál is. A jelenből visszafejtve különösen erős generáció, amely azonban a felnőttek között már nem büszkélkedhet átütő sikerrel.

2009-ben az akkor már Egervári Sándor vezette csapat bronzérmes lett az Egyiptomban megrendezett U20-as világbajnokságon. A keret tagjai közül Gulácsi Péter mára világklasszissá érett, Korcsmár Zsolt, Németh Krisztián, Koman Vladimir, Varga Roland, valamint a két kapus, Megyeri Balázs és Kovácsik Ádám szintén szép karriert futott be, de például Takács Péter, Zámbó Bence vagy éppen Kiss Máté neve ma már legfeljebb ismerősen cseng – a sérülés miatt korán visszavonult Szekeres Adrián pedig az U17-esek videóelemzője –, felnőttként ők már nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.