„Te, figyelj! Lehet, hogy kijuthatunk az olimpiára?” Studer Ágnes hangjában jól érezhetően csengett a hitetlenkedés, amikor ezt kérdezte a mellette ballagó Zele Dorinától. A magyar válogatott percekkel korábban győzte le a klasszisokkal felálló olaszokat, és a Szekszárd 21 éves irányítója ekkor döbbent rá, hogy a csapattal együtt milyen helyzetbe került.
Az Európa-bajnokság előtt az edzőmeccsek csapnivalóan sikerültek, a válogatott hét mérkőzésből hatot elveszített, ráadásul a mutatott játék sem adott okot a bizakodásra. Néhány nappal a nisi rajt előtt megérkezett a WNBA-ből a honosított Turner Yvonne, de balgaság lett volna azt hinni, egymaga képes lehet diadalmenetre – aztán a lányok nyertek a szlovénok és az olaszok ellen, Turner bekerült az első, a 32 évesen súlyos sérülés és szülés után visszatért Horti Dóra a második forduló All Star-csapatába, és a válogatott az egész mezőnyből elsőként jutott be a legjobb nyolc közé az Eb-n – 18 év után először.
A csoportelsőség azt jelenti, hogy a magyar együttesnek nem kell nyolcaddöntőznie, és ha nyer a negyeddöntőben, legrosszabb esetben utána az 5–8. helyért zajló helyosztón, akkor részt vehet jövőre az olimpiai selejtezőn – ennek a csodának a közeli lehetőségén hitetlenkedett Studer Ágnes. Hab a tortán, hogy a csoport megnyerésével a csapat elkerülte az úgynevezett halálágat, a szerb, orosz, fehérorosz, belga négyesből érkező ellenfelet, így csütörtökön a Montenegró–Nagy-Britannia nyolcaddöntő nyertesével találkozik.
Székely Norbert szövetségi kapitány a pénteki meccs után a Studer Ágnest hallgató Zele Dorinát nevezte meg a mérkőzés hősének, aki nem is tartozik a sztárok közé, de védekezésben úgy levette a pályáról az olaszok egyik legnagyobb csillagát, Cecilia Zandalasinit, hogy a talján hölgy az utolsó perceket a dühtől alig látva mocskosul végigkáromkodta.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
„Ennek a csapatnak ez a nagy erőssége – mondta a Diósgyőr kosarasa, amikor a szombati szabadnapon a válogatott szállásán beszélgettünk –, hogy amikor az ellenfél kikapcsolja a kulcsjátékosainkat, valaki biztosan hozzátesz a játékhoz annyit, hogy ezt is kibírjuk. Bevallom, a felkészülés alatt volt hiányérzetem, nem minden puzzle-darabot éreztem a helyén, Yvonne sem volt velünk, de utólag azt mondom, jó ez így. Sokan leírtak minket, amitől dacosak lettünk, és élesben bizonyítottunk. Otthonról rengeteg pozitív energiát kapunk, és most a legszebb álmainkért játszhatunk.”