Fotó: Mirkó István
– Szegycsonton talált el, ezzel önmagában nincs is semmi baj, de olyan erővel, agresszívan bökött meg, hogy eltört a pengéje is. Az ilyen balesetveszélyes vívást be kellene tiltani. Mindegy, most már nem számít, mi történt – jegyezte meg Gémesi. A gödöllői vívót mindenesetre a harmadik asszójára Decsi váltotta, aki megtartotta az addigi háromtusos előnyünket. A végén pedig Szatmári és Szilágyi még kettőt-kettőt tett hozzá. Szatmárinak nekiszegeztük a kérdést, hogy a döntőben mire számíthatunk a legutóbbi két vb-t megnyerő koreaiak ellen, akik a négy között 45-22-re „lemészárolták” az Eb-címvédő németeket, és sejtelmes választ kaptunk: „Bármi megtörténhet.”
Szatmári rögtön az első párban az egyéni vb-döntő visszavágóján 5-4-re nyert Oh Szang Uk ellen, de a találkozó felénél már az ázsiaiak vezettek, 38-31-es hátrányban pedig eléggé reménytelennek tűnt a helyzetünk. Ám csoda volt készülőben, az utolsó asszóra Szilágyi már „csak” 40-37-es koreai vezetésnél kötött be Oh ellen, és 43-41-re fordított is, sőt 44-43-nál egyetlen tusra is állt a végső győzelemtől. Ám sajnos volt még egy csavar a történetben, mert idegölő végjáték után a koreaiak nyertek 45-44-re.
„Két dolgot szeretnék kiemelni – nyilatkozta az eredményhirdetés után Szilágyi Áron –, sehol a világon semmilyen vívócsapat nem kap akkora támogatást, mint amit mi most kaptunk, csodálatos volt. Másrészt nagyon büszke vagyok a csapatunkra. Négy olyan srác vagyunk, akik négy különböző egyesületben készülünk különböző edzőknél, mégis olyan egységet alkotunk, ami most majdnem aranyérmet eredményezett. S Tokióban megpróbálunk fényesíteni az érmünkön.”
Úgy legyen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!