Egyetlen találatra az aranytól

Az utóbbi két évben faktum volt, hogy a koreaiaké a földkerekség legerősebb kardcsapata, de tegnap hajszálon múlt, hogy a mieink erre rácáfoljanak: a budapesti vívó-vb döntőjében a BOK-csarnok dübörgő közönsége előtt 45-44-re kaptak ki az ázsiaiaktól. S ha az arany kar(d)nyújtásnyira is maradt a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás kvartettől, most már a tokiói olimpiai kvóta is csak ennyire van.

Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Gémesi Csanád és Szatmári András remek közösséget alkot Fotó: Mirkó István

Az egyéni versenyek szombati zárónapján férfitőrben Dósa Dániel a legjobb 32-ig jutott, ezzel legalább jelezte, hogy a magyar vívósport láthatatlan szakága mégiscsak létezik. Női kardban sokkal jobban állunk, a vb-t Márton Anna a világranglista 7., Pusztai Liza a 11. helyéről kezdte. Márton éppen hetedik lett, és nem dőlt a kardjába, Pusztai a 32 között kiesett, és ő bánatában rögtön világgá ment. Legalábbis azonnal elhagyta a csarnokot, kikerülve a magyar újságírókat. Női párbajtőrcsapatunk tagjai még csalódottabbak lehettek, az olimpiai kvalifikációs sorozat legfontosabb versenyén a nyolc közé jutásért 42-36-ra kikaptunk Kínától. Együttesünknek végül csak a 13. hely jött össze, s mivel már a vb előtt is messze volt a tokiói részvételtől – az olimpiára nyolc csapat jut ki –, igazából már a 2024-es játékokra készülhet. Női tőrcsapatunk sem tudta áttörni azt a falat, ami a kvótától elválasztja, de a 10. helyével életben tartotta az esélyét.

Férfi párjbajtőrcsapatunk eddig jól állt, a vb előtt az ötödik volt a világranglistán, ám tegnap a nyolc közé jutásért 45-36-ra kikapott az ukránoktól úgy, hogy újdonsült egyéni világbajnokunk, Siklósi Gergely mindhárom asszóját elveszítette. Valahol törvényszerű, hogy ha valaki 21 évesen gyakorlatilag esélytelenül vb-t nyer, az két nap múlva képtelen újra felpörögni. Csapatunk végül a 11. helyen zárt, és nagyon rögössé tette magának a Tokióba vezető utat.

Férfi kardozóink viszont karnyújtásnyira vannak az olimpiai részvételtől. A Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás összetételű együttesünk – amely a vb előtt harmadik volt a világranglistán – még szombaton, a Vietnam elleni ­45-31-es bemelegítés után az egyiptomiak ­45-32-es legyőzésével jutott be a nyolc közé, ahol tegnap 45-29-re verte a nem lebecsülendő irániakat. Az egyéniben ezüstérmes Szatmári csütörtökön az elődöntőben az ellenfél legjobbját, Abedinit verte, és a miheztartás végett ezt most is megtette. Az elődöntőben az olaszok sem tudták feltartóztatni a mie­inket, ezúttal 45-38-as győzelmet jegyezhettünk fel, ám az egyik bekapott tus Gémesinek szörnyen fájdalmas volt Berre ellen.

Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Gémesi Csanád és Szatmári András remek közösséget alkot
Fotó: Mirkó István

– Szegycsonton talált el, ezzel önmagában nincs is semmi baj, de olyan erővel, agresszívan bökött meg, hogy eltört a pengéje is. Az ilyen balesetveszélyes vívást be kellene tiltani. Mindegy, most már nem számít, mi történt – jegyezte meg Gémesi. A gödöllői vívót mindenesetre a harmadik asszójára Decsi váltotta, aki megtartotta az addigi háromtusos előnyünket. A végén pedig Szatmári és Szilágyi még kettőt-kettőt tett hozzá. Szatmárinak nekiszegeztük a kérdést, hogy a döntőben mire számíthatunk a legutóbbi két vb-t megnyerő koreaiak ellen, akik a négy között 45-22-re „lemészárolták” az Eb-címvédő németeket, és sejtelmes választ kaptunk: „Bármi megtörténhet.”

Szatmári rögtön az első párban az egyéni vb-döntő visszavágóján 5-4-re nyert Oh Szang Uk ellen, de a találkozó felénél már az ázsiaiak vezettek, 38-31-es hátrányban pedig eléggé reménytelennek tűnt a helyzetünk. Ám csoda volt készülőben, az utolsó asszóra Szilágyi már „csak” 40-37-es koreai vezetésnél kötött be Oh ellen, és 43-41-re fordított is, sőt 44-43-nál egyetlen tusra is állt a végső győzelemtől. Ám sajnos volt még egy csavar a történetben, mert idegölő végjáték után a koreaiak nyertek 45-44-re.

„Két dolgot szeretnék kiemelni – nyilatkozta az eredményhirdetés után Szilágyi Áron –, sehol a világon semmilyen vívócsapat nem kap akkora támogatást, mint amit mi most kaptunk, csodálatos volt. Másrészt nagyon büszke vagyok a csapatunkra. Négy olyan srác vagyunk, akik négy különböző egyesületben készülünk különböző edzőknél, mégis olyan egységet alkotunk, ami most majdnem aranyérmet eredményezett. S Tokióban megpróbálunk fényesíteni az érmünkön.”

Úgy legyen.