Hosnyánszky Norbert hosszabb szünet után idén tért vissza a vízilabda-válogatottba Märcz Tamás szövetségi kapitány kifejezett kérésére, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy kiegészítse a gyűjteményét az egyetlen, még hiányzó trófeával, az Európa-bajnoki aranyéremmel, no és persze részt vegyen a tokiói olimpián. Az első cél maradéktalanul teljesült, a Duna Arénában Európa-bajnok lett a nemzeti együttes, „Hosi” is hozzátette a magáét a sikerhez. A második cél, nos, az a játékok 2021-re halasztásával legalábbis késedelmet szenvedett.
– Nem ért sokkhatásként Thomas Bach keddi bejelentése az olimpia elhalasztásáról, eleinte csak sejtettem, az utóbbi napokban pedig már biztos voltam benne, hogy közeleg a döntés, nem lehet tovább halogatni. Csak azt nem tudtam, hogy konkrétan mi lesz a tartalma, hogy idén őszre vagy jövőre tolják-e el a játékokat – mondta lapunknak az Egri Vízilabda Klub bombázója. – Nos, bejelentették, de ezzel nem lettünk sokkal okosabbak, mert további konkrétumokat csak azok után várhatunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korifeusaitól, ha már lecsengett a koronavírus-járvány.
Hosnyánszky, aki a BVSC-ben kezdte pályafutását, majd – erre kevesen emlékeznek – 16 évesen tagja volt a Fradi 2000-es bajnokcsapatának, s később a Vasason, Szegeden, Szolnokon át az Egerig szinte az egész magyar mezőnyben megfordult, sőt két etapban Firenzében is légióskodott, abban reménykedik, hogy legkésőbb jövő nyáron megrendezik Tokióban az olimpiát.

Fotó: Mirkó István
– Annál későbbre nem halaszthatják, legalábbis én ebben bízom – részletezte. – Ehhez mi, sportolók úgy tudunk a leghatékonyabban hozzájárulni, ha otthon maradunk, mert így lábalhatunk ki leghamarabb a járványból. Én is ezt teszem, korábban azért panaszkodtunk mi, élsportolók, hogy keveset vagyunk együtt a családdal. Hát most bepótolhatjuk ezt az elmaradást. A gond az, hogy látom a két gyerekemen, akik közül a nagyobbik is még csak óvodás, hogy egyre kevésbé tudnak mit kezdeni magukkal, egyre jobban hiányzik nekik a társaság, és hát ezzel mi, felnőttek is így vagyunk. Sajnos, a bezártság lemondásokkal jár. Igyekszem minél többet játszani a gyerekeimmel. Edzésre nincs lehetőség, legfeljebb egyénileg, de hát víz nélkül egy pólós olyan, mint a partra vetett hal.