A 2016-os Eb-szerepléssel példálózik az új sportigazgató

Új futballkultúrát akarunk megteremteni, a labdarúgás a társadalom tükörképe – hangoztatja Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) új sportigazgatója. A futballban gyökeres újdonságot persze nehéz kitalálni, nem is azon van a hangsúly, hogy „mit”, hanem azon, „hogyan”. Barczi Róbertet elsősorban nem a programja hitelesíti, hanem a labdarúgásban és az üzleti életben szerzett tapasztalata és a tettvágya. Nem a „brancs” embere, elszánt, nem megülni akarja a pozíciót, hanem tartalommal megtölteni.

Barczi Róbert korábban az MLSZ versenyigazgatója volt, új posztjára májusban nevezték ki, miként elmondta, az NB I újraindítása és a sűrű menetrend miatt váratott magára, hogy feljebb lépve sportigazgatóként is bemutatkozzon.

Nyolc területért, az utánpótlás-válogatottak mellett az edzőképzésért, a nem edzőként dolgozó futballszakemberek képzéséért, a klubfejlesztésért, a sporttudományért, a futsalért, a női szakágért és a grassroots programért felel majd, s legfontosabb feladatának a szemléletváltást tekinti.

– Ma már fejlett az infrastruktúra, megfelelő az anyagi háttér, a sportág iránt változatlan az érdeklődés, minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy a magyar labdarúgás magasabb szintre lépjen. Ennek érdekében az eddigieknél tudatosabb munkára van szükség nemcsak az edzéseken, hanem a futball minden területén – szögezte le.

Barczi Róbert kiemelte, külföldön szerzett tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a hat-nyolc éves magyar gyerekek semmivel sem rendelkeznek rosszabb alapképességekkel, mint európai társaik. Az utánpótlás-képzési rendszer végén, a felnőtt futballba való átmenetnél, 19-20-21 éves korban mégis érzékelhető a lemaradás, ami arra utal, hogy a rendszer a köztes, tíz-tizenöt év során nem működik hatékonyan. A sportigazgató ugyanazt hangoztatja, amit oly sok kollégája, az utánpótlás-nevelés mindhárom területén, tehát a kiválasztásban, a képzésben, illetve a felnőttcsapatokba történő beépítésben is előre kell lépni.

– A 2016-os Európa-bajnokság a bizonyíték arra, hogy megfelelő felkészítéssel a magyar játékosok is versenyképesek az európai közép-, sőt élmezőnnyel is. Bernd Storck kiváló munkát végzett, az Eb előtt csupán egy hónap alatt fizikailag, taktikailag és lelkileg is tökéletes állapotba hozta a válogatott labdarúgókat, akik aztán meg is állták a helyüket – jegyezte meg válaszul, hogy mire is alapozza derűlátását.

Megszokhattuk, hogy a szövetség és a klubok érdekei nem mindenkor esnek egybe. Nos, az MLSZ-nek és az új sportigazgatónak is határozott elképzelései vannak arról, miképpen segítse majd a klubokat, a mindennapos nevelőmunkát ugyanis az egyesületek végzik el. Sőt, nem csupán segítséget nyújt az MLSZ, szorosabb lesz a számonkérés, az utánpótlásképzés terén a szövetség az elvárásait két-három éves átmeneti időszak után a licencrendszerbe is beépítené, ergo amelyik klub nem a tőle várhatóan teljesít, annak a felnőttcsapata is hátrányt szenvedhet. Az MLSZ persze nem büntetni akar, közös érdek, hogy a magyar futball fejlődjön.

Sokoldalúan képzett

Barczi Róbert nemcsak az oktatás, az élet iskoláját is kijárta ahhoz, hogy érdemes legyen a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatói posztjára. Labdarúgóként ugyan nem büszkélkedhet számottevő eredményekkel, ám annál képzettebb, és negyvenhat évesen bőséges tapasztalat áll mögötte. Testnevelés–földrajz szakos tanárként diplomázott, majd felsőfokú gazdasági és jogi végzettséget is szerzett, futballirányú ismereteit külföldi egyetemeken is elmélyítette. Közben több munkakört is betöltött. Volt edző az utánpótlásban és NB III-as felnőttcsapatnál, az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóságánál igazgató és főtitkár, a Nyíregyháza ügyvezető igazgatója, sőt a médiában is szerzett gyakorlatot, hiszen pályája elején három éven át újságíróként dolgozott. Közben tett kitérőt az üzleti világba, dolgozott az OTP-nél is vezető beosztásban, de aztán visszatért a labdarúgáshoz. 2015-től volt versenyigazgató az MLSZ-nél, sportigazgatóként most feljebb lépett, s a motivációja is ehhez igazodik.