Csányi Sándor a héten zárt körű sajtóbeszélgetésen szólt a magyar futball aktuális kérdéseiről. Erről a Magyar Nemzet is beszámolt, az MLSZ elnöke regnálásának tíz évét értékelte, és hosszan beszélt labdarúgásunk fejlődéséről. A csakfoci.hu szakportál ezt követően terjedelmes interjút is készített Csányi Sándorral, amelyben újabb érdekes tényeket árult el. Az egyik ilyen a magyar válogatott premizálása a Nemzetek Ligája csoportelsősége és az Európa-bajnoki részvétel kiharcolása után:

Foto: Világgazdaság/Kallus György
– Legutóbb az UEFA-tól az Eb-részvételért járó prémium harmadát osztottuk ki, most is hasonló az arány. De nem ez volt a vezérelv, mert előre megállapodtunk abban, mi jár a játékosoknak a győztes meccsekért és továbbjutásért. Négy dologért kaptak pénzt most ősszel a labdarúgók: az NL-meccsekért, a play off mérkőzésekért, az NL-csoportgyőzelemért és az Eb-kijutásért.
Összesen 800 millió forintot osztottunk szét 50 játékos között, átlagosan közel 17 milliót kapott egy labdarúgó az idei sikerekért. A legnagyobb összegben részesülő játékosnak 40 millió járt, a legkevesebbet kereső 400 ezret kapott.
Az MLSZ elnöke a Ferencváros Bajnokok Ligája-szereplésének a magyar futball egészét érintő anyagi vonzatát is megemlítette:
– Ha a Fradi vagy a Fehérvár évente behoz 2 milliárdot nemzetközi jogdíjakból, akkor ezáltal több pénz áramlik a hazai labdarúgásba, mint amennyit nekik a központosított pénzekből kifizetünk. De az UEFA szolidaritási elvei alapján az FTC idei teljesítményének köszönhetőn 2 millió euró jár például a magyar szövetségnek is jövőre, ez a pénz pedig a további tizenegy élvonalbeli klub utánpótlásához kerül.
Csányi Sándor elárulta, mennyire izgult az Izland elleni Eb-pótselejtezőn, és a 86. percben, az ellenfél 1-0-ás vezetésénél ő már feladta a továbbjutás reményét, s arra is egyértelmű választ adott, hogy a győzelmet követően kit hívott fel először:
– A közelemben ülő Berzi Sándornak a 87. percben ki is mondtam, hogy ez a hajó sajnos elment… Ami utána történt, az fantasztikus volt, mélyen megérintett. Komoly gazdasági döntéseket kellett már meghoznom az életemben, óriási kockázatokkal, de soha egyiknél nem izgultam annyira, mint az ilyen futballmeccseken. Valahogy így vagyok én ezekkel az Izland elleni meccsekkel… Amikor a 2016-os Eb-n ellenük játszottunk, a kislányom egy szektorral lejjebb ült, és utólag tudtam meg, hogy folyamatosan kapcsolatban volt a feleségemmel, és tőle kérdezgette, hogy mit csináljon az apjával, mert annyira vörös a fejem az izgalomtól, amilyennek ő még nem látott. Hát, valami ilyesmin mentem most is keresztül.
A gólok utáni eufória semmihez nem hasonlítható, én magam is azt tapasztaltam a környezetemben, hogy a magyar futballt amúgy különösebben nem követő embereket is megérintette mindaz, ami és ahogy történt a pótselejtezőn.