Csányi Sándor: Volt, aki 40 milliót, volt, aki 400 ezret kapott

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a héten sajtóbeszélgetést tartott, majd egy interjúban további részleteket árult el a válogatottról és az szövetségről. Ebben az interjúban konkrét számokkal is szolgált arról, hogy az MLSZ miként premizálta a nemzeti együttes játékosait, miután a Nemzetek Ligájában csoportelsők lettek, valamint kijutottak a nyári Európa-bajnokságra.

Budapest 2020.10.07. Csányi Sándor (OTP) életműdíjat kapott a tőzsde igazgatóságától. BÉT Budapesti Értéktőzsde Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

Csányi Sándor a héten zárt körű sajtóbeszélgetésen szólt a magyar futball aktuális kérdéseiről. Erről a Magyar Nemzet is beszámolt, az MLSZ elnöke regnálásának tíz évét értékelte, és hosszan beszélt labdarúgásunk fejlődéséről. A csakfoci.hu szakportál ezt követően terjedelmes interjút is készített Csányi Sándorral, amelyben újabb érdekes tényeket árult el. Az egyik ilyen a magyar válogatott premizálása a Nemzetek Ligája csoportelsősége és az Európa-bajnoki részvétel kiharcolása után:

Csányi Sándor
Foto: Világgazdaság/Kallus György

– Legutóbb az UEFA-tól az Eb-részvételért járó prémium harmadát osztottuk ki, most is hasonló az arány. De nem ez volt a vezérelv, mert előre megállapodtunk abban, mi jár a játékosoknak a győztes meccsekért és továbbjutásért. Négy dologért kaptak pénzt most ősszel a labdarúgók: az NL-meccsekért, a play off mérkőzésekért, az NL-csoportgyőzelemért és az Eb-kijutásért.

Összesen 800 millió forintot osztottunk szét 50 játékos között, átlagosan közel 17 milliót kapott egy labdarúgó az idei sikerekért. A legnagyobb összegben részesülő játékosnak 40 millió járt, a legkevesebbet kereső 400 ezret kapott.

Az MLSZ elnöke a Ferencváros Bajnokok Ligája-szereplésének a magyar futball egészét érintő anyagi vonzatát is megemlítette:

– Ha a Fradi vagy a Fehérvár évente behoz 2 milliárdot nemzetközi jogdíjakból, akkor ezáltal több pénz áramlik a hazai labdarúgásba, mint amennyit nekik a központosított pénzekből kifizetünk. De az UEFA szolidaritási elvei alapján az FTC idei teljesítményének köszönhetőn 2 millió euró jár például a magyar szövetségnek is jövőre, ez a pénz pedig a további tizenegy élvonalbeli klub utánpótlásához kerül.

Csányi Sándor elárulta, mennyire izgult az Izland elleni Eb-pótselejtezőn, és a 86. percben, az ellenfél 1-0-ás vezetésénél ő már feladta a továbbjutás reményét, s arra is egyértelmű választ adott, hogy a győzelmet követően kit hívott fel először:

– A közelemben ülő Berzi Sándornak a 87. percben ki is mondtam, hogy ez a hajó sajnos elment… Ami utána történt, az fantasztikus volt, mélyen megérintett. Komoly gazdasági döntéseket kellett már meghoznom az életemben, óriási kockázatokkal, de soha egyiknél nem izgultam annyira, mint az ilyen futballmeccseken. Valahogy így vagyok én ezekkel az Izland elleni meccsekkel… Amikor a 2016-os Eb-n ellenük játszottunk, a kislányom egy szektorral lejjebb ült, és utólag tudtam meg, hogy folyamatosan kapcsolatban volt a feleségemmel, és tőle kérdezgette, hogy mit csináljon az apjával, mert annyira vörös a fejem az izgalomtól, amilyennek ő még nem látott. Hát, valami ilyesmin mentem most is keresztül.

A gólok utáni eufória semmihez nem hasonlítható, én magam is azt tapasztaltam a környezetemben, hogy a magyar futballt amúgy különösebben nem követő embereket is megérintette mindaz, ami és ahogy történt a pótselejtezőn.

Nagyon sok üzenetet kaptam, lehetetlen lett volna ezekre válaszolni, ahogy a hívásokra is. Hogy kit hívtam vissza mégis először? Az illető imádja a futballt, és legalább akkora szerepe van a magyar futball kiemelt támogatásában és ezekben a sikerekben, mint nekem. Talán kitalálható, kire gondolok.

Végül Csányi Sándor összegezte az utóbbi évtizedet, kiemelte az infrastruktúra fejlesztésének sikerességét, ugyanakkor megemlítette, hogy az utánpótlásban dolgozó edzők képzésében az MLSZ még nem érte el a kívánt szintet. A magyar labdarúgás presztízséről szólva megemlített egy érdekes szempontot is:

– A szövetség megítélése nemcsak idehaza, de külföldön is egyre jobb, elkerültek minket a korrupciós botrányok. Amikor átvettem az irányítást, és először Vági Mártonnal és Berzi Sándorral elmentünk az UEFA-hoz, mosolyogtak rajtunk, mert az a szövetség voltunk, amelyik három év alatt a nyolcadik főtitkárt vitte bemutatni. Azt kérdezték, mi meddig maradunk, és legközelebb is mi megyünk-e még? Eltelt tíz év, és Európában most mi vagyunk a legstabilabbak szövetségi vezetői szinten, ez is kellett ahhoz, hogy megnőtt a magyar futball presztízse külföldön. Egyre több pénz folyik be a sportágba, a szerencsejáték- és tévés pénzek megjelenése komoly tényező. Van, aki szerint ez szigorúan állami támogatás, szerintem erősen piaci alapú, hiszen a televíziós nézettségek jók, az interneten is egyre többen követik a meccseket, a sportfogadás pedig jelentősen előretört, a hozzánk eljutott adatok alapján nagyobb hányadot tesznek ki már a bevételei, mint amit a lottó hoz. Ezért is költenek ennyit a magyar sportra, ezen belül a futballra. Azért megjegyezném, hogy túl nagy arányú a tévés és szerencsejátékpénzekből befolyó pénzek aránya a kluboknál: örömteli, hogy ennek köszönhetően stabilizálódott a helyzet, de kellenek a más jellegű bevételek is.