Néha előfordul, hogy nehéz érvényesíteni a papírformát. Néha, de nem a Győrrel. A női kézilabda Bajnokok Ligájában a csoportjában utolsó helyen szerénykedő, a játéknapig valamennyi mérkőzését elveszítő Râmnicu Vâlcea otthonában lépett fel Danyi Gábor csapata. Rögtön a meccs elején tudatta az ellenféllel, hogy nem lehet semmi keresnivalója: 3-0-val kezdett az ETO, három és fél perc után jött a románok első gólja, de egy percig nem volt kérdés, hogy melyik csapat nyeri meg a mérkőzést. Ezt elsősorban Silje Solbergnek, a kiváló formában védő norvég kapusnak, és a virtuóz irányítónak, Stine Oftedalnak köszönhette. Biztosan robogott a Győr, Danyi Gábor csak egyszer nyúlt bele komolyabban a csapatba, lehívta pár percre pihenni Eduarda Amorimot, és helyette érkezett Estelle Nze Minko. Ez mindent elmond a győri keret minőségéről. 19-12-es győri vezetéssel mentek szünetre a csapatok.
Fotó: Török Attila / Nemzeti Sport
Egy vaskos kérdés maradt a folytatásra: megbontja-e több cserével az addig magas fordulatszámon pörgő csapatát Danyi Gábor, vagy hagyja az „alapcsapatát” a románok ellen. Solberg maradt a kapuban, és a két szélső, Lukács Viktória valamint Fodor Csenge is maradt a pályán. Amorim gólja vezette fel a második félidőt, Kristiansen folytatta, és a második félidő harmadik percében, miután az ETO megint egy laza 3-0-s rohammal kezdett, kialakult a tízgólos különbség. És innentől kezdve (bár a meccs kezdete óta is...) az volt a kérdés, hogy mennyire erőlteti a további erődemonstrációt a Győr. Danyi Gábor végül csak elkezdett cserélni: Brattseth helyett Edvige érkezett a beálló posztra és a védelembe, és jött Anne Mette Hansen valamint Faluvégi Dorottya is. Csak belenyúlt a meccsbe a nyártól távozó edző, de ennek már nem volt semmi jelentősége, legfeljebb a játékpercek elosztása. Kettős emberhátrányban is szerzett gólt a BL címvédője, elképesztő szakadék volt a két csapat közötti különbség. 37-20 lett a vége, de ha az ETO jobban ambicionálja a gólszerzést, simán lehetett volna 25 gól is a két csapat között.
