Ikrek csapnak össze az Európa-bajnokság első elődöntőjében

Már az elődöntőkhöz érkezik el kedd este az Európa-bajnokság, először az olasz és a spanyol válogatott csap össze a vasárnapi fináléért. A két ország sajtója ugyanannyi érvet vonultat fel az egyik, mint a másik sikere mellett, különösen arra alapozva, hogy a harminckét meccs óta veretlen olaszok az utóbbi években sokat változtak, és a stílusuk nagyon hasonlóvá vált a spanyolokéhoz.

Olaszország három éve átélte a szégyent: ki sem jutott az oroszországi világbajnokságra, hasonló esetre 1958 óta nem találunk példát. Az ország futballjának a tekintélye romokban hevert, egyedül a Juventus sikerei szépítettek a képen, legalábbis kívülről nagyon is így látszott. A válogatott élére a kudarcot követően, 2018 májusában nevezték ki Roberto Mancinit, aki szinte észrevétlenül, nagy világsztárok híján remek csapat építésébe kezdett, amely most újra teljes joggal tör a csúcsra, amely felé a ma esti, spanyolok elleni Európa-bajnoki elődöntő az egyik legfontosabb állomás, ezen túljutva lépne az újabb Eb-aranyérem küszöbére.

Teljes joggal, és ezt nem csupán a statisztikák alapján jelenthetjük ki, bár azok is tiszteletet parancsolnak. Roberto Mancini irányításával a csapat 2018 szeptembere óta veretlen, ez az időszak harminckét találkozót ölel fel, amelyből huszonhatot megnyert. Az olasz futballban ez csúcs, a válogatott az osztrákok elleni 2-1-es sikerrel vett csoportmérkőzésen adta át a múltnak a Vittorio Pozzo által vezetett együttes háború előtt felállított, harmincmeccses rekordját. Ezek azonban csak számok, ennél sokkal fontosabb az, hogy az olaszok a róluk alkotott közhelyes képpel szemben határozott támadó felfogásban futballoznak, azaz az előbb említett rekordot nem kibekkelték, hanem tényleg kiharcolták. Insigne tudatosan csinál helyet a bal oldalon a felfutó védőnek, Chiesa a pálya másik felén széthúzza az ellenfelek védelmi vonalát, tehát Roberto Mancini taktikája merőben eltér az elődeiétől.

Mancini remek csapatot épített, amely a csúcsra juthat
Fotó: Ali Balikci/Anadolu Agency/AFP

– Talán a legnehezebb meccsünk előtt állunk – jósolt az elődöntő előtt az olasz szövetségi kapitány. – A spanyol válogatott alapvetően különbözik a belgától, egészen más típusú játékot igényel az ellene zajló mérkőzés rengeteg buktatóval. Spanyolország az utóbbi másfél évtizedben remek eredményeket ért el, és az ereje nem csökkent azzal, hogy rengeteg fiatal játékosa van, mert ők roppant tehetségesek, és már jó futballra képesek egy remek edző irányításával.

A sok fiatal ellenére a középpontban a spanyoloktól egy veterán áll. Ő Sergio Busquets, aki tagja volt a 2010-ben világ-, két évvel később pedig Európa-bajnokságot nyert válogatottnak, és még ma is a csapat kulcsemberének számít. Az olaszokat ez különösen azért érdekli, mert az ő csapatuk egyik legfontosabb láncszeme a brazil születésű Jorginho, aki ugyanazt a szerepkört tölti be náluk, mint a spanyoloknál Busquets. A 29 esztendős középpályás már kiérdemelte a csapattársaitól A professzor becenevet, mert folyamatosan utasítja őket, és ahogy Manuel Locatelli fogalmazott, ezzel is segíti a többieket megnyerni a meccseket. A két ország sajtója szerint döntő lehet, hogy kettőjük közül ki teljesít jobban.

A spanyol és az olasz oldalakat olvasgatva jellemző az is, amit a madridi AS ír a címlapján a szövegben a két válogatottat a filozófiájuk alapján ikreknek nevezve: „Luis Enrique–Mancini: harc a labda birtoklásáért”. A lap részletesen ki is fejti, hogy a két kapitány elsősorban a labda őrzésére alapozza a taktikáját, és erről tegnap beszéltek is. Roberto Mancini azt emelte ki, hogy ez a sokak által tikitakának hívott stílust a spanyolok találták ki, ők beleviszik a saját temperamentumukat is, Luis Enrique pedig így fogalmazott:

Luis Enrique szerint mindkét csapat nem uralhatja a meccset, pedig arra törekszenek
Fotó: MTI

– Az olasz válogatott rengeteget változott az utóbbi években, már nem olyan csapat, mint amelyik hátravonul a kapuja elé, és várja a lehetőségeket. Ez a csapat sok kiváló futballistát vonultat fel, de csapatként nagyszerű igazán, egységesen támad és védekezik, valóban hasonlít ahhoz, amit mi csinálunk. Magasan védekeznek, letámadnak, és ez merőben más, mint ami korábban jellemezte az olasz válogatottat. Szerintem az dönt majd a kedd esti meccsen is, hogy melyikünknek sikerül többet birtokolnia a labdát. Mindketten nem uralhatjuk a mérkőzést, ezért is roppant érdekes, hogy ki nyeri meg ezt a csatát.

Az olaszoknál még mindig téma Leonardo Spinazzola. A balhátvéd a belgák elleni meccsen olyan súlyosan megsérült, hogy már meg is operálták. Roberto Mancini az egész torna legjobb balhátvédjének nevezte őt, Leonardo Bonucci pedig elmondta, beszélt vele telefonon, és kedd este érte is küzdenek majd a pályán. És, ha már Bonucci: természetesen faggatták őt klubtársáról, a Juventus csatáráról, Álvaro Moratáról is. A spanyol futballistát a honfitársai gyakran bírálják, mert kevés gólt szerez, ám most alighanem megértőbbek vele szemben, hiszen a horvátok elleni hosszabbításos, 5-3-ra megnyert nyolcaddöntőben ő szerezte a ráadás első spanyol gólját.

– Álvaro remek barát, akivel nagyon sok időt töltök együtt – mondta Bonucci. – Közel állok hozzá, látom, mennyire kiváló ember, nagyszerű apa és pompás futballista. Megdöbbenve olvasom az őt érő bírálatokat, egész biztos vagyok benne, hogy okoz nekünk több kellemetlen pillanatot az elődöntőben.

A jelek szerint pedig mi, semleges nézők sok emlékezetes pillanatban reménykedhetünk.

Európa-bajnokság, elődöntő: Olaszország–Spanyolország, Wembley-stadion, 21.00 (tv: M4 Sport), jv.: Felix Brych (német).