Többet észttel, mint erővel: a futballmodell, amit irigyelhetünk

Összesen kilencvenhat futballcsapat szerepel a három európai kupa csoportkörében, és közülük egyetlenegy akad, amely egyáltalán nem foglalkoztat légióst. A száz százalékban észt labdarúgókra építő FC Flora Tallinn sikerét kissé irigykedve nézhetjük Magyarországról. Megkeresésünkre elárulták: a létesítményfejlesztés csak az első lépés volt, azóta elvszerű szakmai munka folyik.

Fotó: Liisa Rull

Zsinórban harmadik éve szerepel a Ferencváros európai kupa csoportkörében, ami nagy siker, ugyanakkor mindössze két-három magyar kap helyet a csapat kezdőjében a nemzetközi meccseken. Az érv, miszerint csak minőségi légiósokkal lehet Európában menetelni, nehezen vitatható, hiszen ez az általános út.

A BL-csoportkörös együttesek keretét átlag 60 százalékban légiósok alkotják, az El-ben közelít ehhez az arány, de még a harmadik számú sorozatban, az idén indult Európa Konferencia-ligában is az a természetes, ha egy csapat csaknem fele külföldiekből áll. Itt szerepel a kivétel, amely jelen esetben nem erősíti a szabályt: a száz százalékban észt FC Flora Tallinn.

Légiósok aránya a nemzetközi kupákban
BAJNOKOK LIGÁJA
Átlag: 60,5%
Legtöbb: Atlético Madrid (spanyol) 86,4%
Legkevesebb: Dinamo Kijev (ukrán) 23,3%

EURÓPA-LIGA
Átlag: 54,9%
Legtöbb: AS Monaco (francia) 100%
Legkevesebb: Rapid Wien (osztrák) 16,7%

EURÓPA KONFERENCIA-LIGA
Átlag: 44,5%
Legtöbb: PAOK (görög) 73,3%
Legkevesebb: FC Flora (észt) 0%

(A Transfermarkt.com adatai alapján.)

Az 1990-ben született klub az észt liga alapítói közé tartozik, sosem esett ki az élvonalból, amelynek rekordbajnoka 13 aranyéremmel. A Flora jelenlegi keretének összértéke 4,6 millió euró, amivel az NB I legszerényebb tagjával, a Gyirmóttal van azonos szinten.

Abban pedig a Paksra hajaz, hogy nem foglalkoztat légiósokat. A magyar élvonalban a tolnai csapat járja ezt az utat hosszú ideje, Haraszti Zsolt ügyvezető többször kifejtette, hogy ez a Paks alapértéke, amelyhez ragaszkodik. Hasonló a helyzet Tallinnban is.

Nemrég a magyar válogatott Holender Filip is összecsapott az észt klub játékosaival Fotó: Liisa Rull

– A jelenlegi klubelnök, Pelle Pohlak édesapja, Aivar Pohlak alapította a csapatot, és ő jelölte ki az utat, hogy észt játékosokkal és edzőkkel boldoguljunk. Tudni akarta, meddig lehet jutni ezzel a stratégiával – árulta el lapunknak Norbert Hurt, a Flora sportigazgatója. Ma már tudjuk, európai kupa csoportköre is elérhető légiósok nélkül. (A színmagyar Paksnak egy vesztes párharc jutott az El-selejtezőben 2011-ben.)

Nem voltak mindig összeférhetetlenek a légiósok a Flora elképzeléseivel, korábban voltak afrikai, belga, orosz, holland, norvég és litván külföldijei is többek közt, ám 2015 óta tartják magukat a csak észt elvhez. Hurt erre így emlékezett:

Abban az évben viszonylag fiatal kerettel és mindössze két légióssal lettünk bajnokok, és azt láttuk, így is lehet csinálni. Akkor döntöttük el, hogy csak észt játékosokkal dolgozunk tovább.

Azt már a mindössze 32 éves klubelnök, Pelle Pohlak tette hozzá, hogy nagyjából ugyanekkor fogalmazták meg azt is, hogy rendszeres európai csoportkörös csapatot akarnak csinálni a Florából. A cél tehát ugyanaz volt, mint a Fradinál, csak merőben más módszerrel.

– Örülünk, hogy idén először bejutottunk a csoportkörbe, de meg akarjuk ezt ismételni. Ehhez nem vagyunk hajlandók változtatni a szemléletünkön. Abban hiszünk, hogy ezzel a módszerrel lehet nagy dolgokat véghez vinni – vizionált Pohlak.

Ez komoly elköteleződést és türelmet igényel, hiszen nincs lehetőség a csapat külső megerősítésére. 

– Tudjuk, hogy nem vásárolhatjuk meg a sikert azzal, hogy légiósokat igazolunk, hanem a saját erőforrásainkat használva kell eredményeket elérnünk – mutatott rá Hurt sportigazgató. – Ebből következik, hogy figyelmet kell fordítanunk az utánpótlásképzésre. És nem csak arra. Ugyanilyen fontos az Észt Labdarúgó-szövetséggel való együttműködés a futballfejlesztés érdekében, de még az út elején járunk.

Kifejtette, hogy a Flora 2001-ben átadott, 14 ezres stadionja, amely egyben a nemzeti csapat otthona is, illetve a hozzá kapcsolódó létesítmények felépítése sok energiát felemésztett, és emellett nem maradt kapacitás a sportszakmai oldal fejlesztésére. – Úgy gondolom, erős alapot fektettünk le, és most jó folytatni az utat, amit választottunk.

A Flora utánpótlásának feladata, hogy évente két játékost adjon a felnőttcsapatba Fotó: Ly Unga

Jelenleg 812 gyerek futballozik a Flora utánpótlásában, tudtuk meg Taavi Trasberg utánpótlás-igazgatótól, aki kérdésünkre elárulta, hogy négyszáz körüli létszámról indultak, amikor ő a klubhoz érkezett. – Négy éve dolgozunk a rendszer felépítésén, a cél, hogy évente két játékost tudjunk adni a felnőttcsapatnak.

Az észt futball bátran építhet a Florára, amely az U21-es és U19-es válogatottakba öt-öt játékost ad, a nemzeti csapat soron következő, Fehéroroszország és Wales elleni vb-selejtezőkre készülő keretében pedig tíz labdarúgója kapott helyet. 

Ők viszik magukkal a nemzetközi csoportkörös tapasztalataikat is. Egyelőre pont nélkül áll a Flora az Ekl-ben, hiszen a belga Genttől 1-0-s, a Holender Filipet foglalkoztató Partizan Beogradtól 2-0-s vereséget szenvedett. A tallinni klub esetében azonban – nem klisé – a részvétel a fontos.

– Azzal lennék elégedett, ha hat meccs után elmondhatnánk, hogy a legjobbunkat nyújtottuk – jelentette ki Pohlak klubelnök. – Nagyszerű lenne, ha ennek köszönhetően még több gyerek szeretne a Florában futballozni. Bízom benne, hogy hozzá tudunk járulni a sportág fejlődéséhez Észtországban.

Az FC Flora Tallinn-nak láthatóan ez utóbbi az elsődleges célja. Jó lenne hasonlóan gondolkodó magyar csapatot látni legalább az Ekl csoportkörében. Nem a merészebb álmokat szövögető Fradi helyett, hanem inkább mellette.

Légiósok aránya az NB I-ben
Ferencváros 75%
Kisvárda 65,4%
Mezőkövesd 58,6%
Újpest 57,7%
Fehérvár 51,7 %
Puskás Akadémia 50%
MTK 48,1%
Zalaegerszeg 37%
Budapest Honvéd 32%
Debrecen 16,7%
Gyirmót 12,9%
Paks 0%

(A Transfermarkt.com adatai alapján.)

Borítókép: Liisa Rull / FC Flora Tallinn