Tóth Eszter kimagasló tehetségnek számít a hazai rövidpályás gyorskorcsolya világában, annyira szereti, amit csinál, hogy már tiniként is képes volt hajnalban kelni, hogy Tatabányáról időben odaérjen a korai edzésekre, mert ez a sport a mindene. Mint afféle ambiciózus fiatal versenyző, ő is hatalmas elánnal készült a 2020-as szarajevói Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF).
Sok más versenyzőtársával együtt ő is készen állt egy menetrend szerinti doppingellenőrzésre a 2019-es kvalifikációs időszakban, amikor is megérkezett a letaglózó hír. Tiltott teljesítményfokozó szert talált a Magyar Antidopping Csoport az Eszter által adott mintában, s amikor a B próba is pozitív eredményt hozott, Eszter pályafutása megindult egy sötét lejtőn lefelé. A mintában kimutatott Stanozolol anabolikus szteroid, a tesztoszteron férfihormon egyik származéka, az, amelyről sokaknak talán még beugrik a szakállas történet, a szöuli olimpián hatalmasat bukó sprinter Ben Johnson sztorijával. Az ember tehát rögtön egy hegyomlás méretű férfit vagy éppen egy testépítő olajtól csillogó izmait képzeli maga elé, de semmiképpen sem egy törékeny, fiatal tinilány alakját, ha erről az izomerőnövelésre alkalmas doppingszerről hall.
– Telefonon kaptam a hírt, és súlyosan megdöbbentem, mert Esztert is és a szüleit is megismertem eddigre már annyira, hogy a szer neve és ezeknek az embereknek az említése egyszerűen semmilyen környezetben nem fért össze a fejemben. Vagyis abszolút nonszensznek tűnt a dolog rögtön elsőre – mondja Bánhidi Ákos, a rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzője és menedzsere felidézve a rémtörténet kezdetét. – Szakmai értelemben pedig azt is tudni kell – s amikor szakmai tanúként többször is meghallgattak, elmondtam –, hogy a mi sportágunkban ez a fajta izomerőnövelés, amely oxigént zabáló izomtömeget jelent, szemben azzal a gyorsasággal és robbanékonysággal, amit a sportágunk követel, minden szempontból kontraproduktív eredményt hozna, vagyis illogikus ilyen szer használata, bárhonnan nézzük.
