A meccs előtt a magyar küldöttség a korábbi válogatott labdarúgó, Fehér Miklós halálának helyszínén rótta le a kegyeletét.
Már az első komoly támadásából megszerezte a vezetést a hazai csapat a negyedik percben: egy bal oldalon futó akció után eltolódott a felcsúti védelem, a tudatosan átpörgetett labdát, kissé jobbról, 14 méterről a bal, a rövid alsó sarokba rúgja ballal a labdát Rúben Lameiras. A folytatásban egyértelmű volt a Guimaraes fölénye, ez a labdabirtoklási fölényben és a kialakított helyzeteke számában egyaránt megmutatkozott.
Egy-egy ellencsapásra futotta a felcsútiaktól, de rendszerint elsiették, elkapkodták a helyzeteket, és túlságosan rövid ideig volt a labda a magyar bronzérmesnél. Kiss Tamás, a nyáron a hollandiai kölcsönjáték után visszatérő, szombathelyi nevelésű szélső lesgólt rúgott, egy szép akció után, kár, hogy ezt – jogosan – érvénytelenítette a játékvezető.
Az első félidő hajrájában újabb problémával szembesült a Puskás Akadémia: Slaagver, a holland szélső egy helyzet elpuskázása közben (vagy utána) meghúzódott, le kellett cserélni, Skribek Alen váltotta. A szünet előtt megduplázta előnyét a Vitória Guimaraes: egy szellemesen felépített portugál támadás végén a lekészített labdát Tiago Silva elképesztő erővel zúdította a bal felső sarokba. Mindezt 22 méterről tette, de Markek Tamás felcsúti kapust nem érhette szemrehányás a bekapott gól miatt.
A szünet után két lehetőséggel éledeztek a felcsúti remények: a csereként beállt Zahedi lövését védte a hazaiak kapusa, majd a védelem mögül visszatett labda Baluta háta mögé érkezett, ezért nem alakult ki még nagyobb felcsúti helyzet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!