Marco Rossi üzent: „Még nem értünk az út végére”

Szép jubileumot ünnepel Marco Rossi. Napra pontosan tíz éve mutatkozott be a magyar szurkolóknak: a Honvédot irányította az albán Flamurtari ellen idegenben 1-0-ra megnyert Európa-ligaselejtezőn. A 2018 óta a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedő olasz szakember boldog, mert úgy érzi, sikerült az, amit eltervezett. Nyomot hagyott a magyar futballban.

Budapest, 2022. június 11. Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a labdarúgó Nemzetek Ligája 3. fordulójában játszott Magyarország – Németország mérkõzés elõtt a budapesti Puskás Arénában 2022. június 11-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: MTI/Kovács Tamás

Napra pontosan tíz éve, 2012. július 5-én az albán Flamurtari ellen idegenben 1-0-ra megnyert Európa-liga selejtezőn vezette először a Budapest Honvédot Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A jeles évforduló alkalmából a népszerű szakember felidézte a tíz éve történteket. – Az albán Flamurtari elleni Európa-liga-selejtezőn egy nullára nyertünk idegenben, a gólunkat Vernes Richárd lőtte. Az egy héttel későbbi visszavágó volt az első mérkőzésem a Bozsik-stadionban, aznap kettő nullára győztünk. A következő körben az Anzsi Mahacskala várt ránk, mi­után odakint csak egy nullára kaptunk ki, bizakodva készültünk a kispesti meccsre, de négygólos vereséget szenvedtünk. Igaz, ebben jelentős szerepet játszott a játékvezető, aki történetesen a honfitársam volt… – idézte fel az egy évtizede történeteket az 57 éves szakember. 

Rossi elárulta, rengeteget köszönhet a kispesti klub akkori tulajdonosának, George F. Hemingwaynek, amiért megízlelhette először, hogy milyen nyomás alatt irányítani egy ambiciózus csapatot. – Úgy vélem, nem maradtam adósa, az első kispesti idényemben bronzérmesek lettünk, rá négy évre pedig bajnokok. Az elmúlt huszonnyolc esztendőben kétszer állhatott dobogóra a Honvéd, nagyon örülök annak, hogy állandó segítőmmel, Cosimo Inguscióval mindkét sikerből kivettük a részünket. Beszéltem már arról, amikor gyerek voltam, a nagyapám két csapatról, a Grande Torinóról és a nagy Honvédról mesélt nekem, ezek után aligha kell ecsetelnem, milyen sokat jelentett nekem, hogy a kispesti klubbal előbb harmadik, majd első lettem. S roppant büszke vagyok a DAC-cal szerzett bronzéremre, a nemzeti együttessel elért eredményekről nem szólva! Ahogyan a válogatottal a Nemzetek Ligája A-divíziójában szerepeltünk júniusban, minden képzeletet felülmúlt, de az Európa-bajnoki részvétel kiharcolása, majd az Eb-szereplésünk is csodás emlék. Szerintem kevés olyan meccs van a hátunk mögött, amely után nem emelt fővel jöhettünk le a pályáról – nyilatkozta a kapitány.

Hozzátette, kinevette volna azt az embert, aki azzal kábítja 2012-ben, hogy tíz év elteltével a magyar labdarúgó-válogatottat irányíthatja. Ma pedig büszke a sikerekre, mert úgy érzi, teljesült az óhaja: nyomot hagyott a magyar futballban. Már csak Baróti Lajos, Sebes Gusztáv és Mészöly Kálmán előzi őt meg a legtöbb válogatott meccsen dirigáló szövetségi kapitányok sorában, és ez hallatlan büszkeséggel tölti el. Rossi ugyanakkor figyelmeztetett: az angolok elleni idegenbeli 4-0-s győzelemmel sporttörténelmet írt a csapata, de további komoly célok hajtják, mert még nem ért a csapatával az út végére. 

– Nem titkoltam, szeretnék nyomot hagyni a magyar labdarúgásban, azt gondolom, ez a vágyam teljesült. Ez persze nem elsősorban az én érdemem, mert ugyan az edző személye is fontos, a lényegi kérdések a pályán dőlnek el, kilencven százalékban a játékosokon múlik, sikeres lesz-e egy tréner. Ezen a téren is szerencsém volt, mert az elmúlt tíz évben remek futballistákkal dolgozhattam. Büszke vagyok rájuk, egyúttal hálás vagyok nekik! Ahogyan a családomnak is! Mert az vitathatatlan, hogy csodálatos évtized van mögöttem, de ezt nem jelenthetném ki, ha a szeretteim nem hoznak áldozatot ennek érdekében. Az első itteni fél évemben még csak nem is láttam az Olaszországban maradó fiamat és a lányomat, aki kicsit is tudja, mennyire erős köztünk a kötelék, gondolhatja, hogy ebből a szempontból milyen nehéz volt nekem az az időszak. Ami segített ezen átlendíteni, az a személyes motivációm: mindennél jobban hajtott, hogy éljek a lehetőséggel, amit Magyarországon kaptam. Ha korábban beszéltem arról, hogy gyakorlatilag elvesztettem a labdarúgásba vetett hitemet, azt is el kell mondanom, hogy Magyarországon visszanyertem. Érzem a szurkolók szeretetét, a játékosok bizalmát, a szövetség támogatását, ezért is bízom abban, hogy hiába írtunk történelmet a legutóbbi, Angliában elért négy nullás győzelmünkkel, még nem értünk az utunk végére – mondta Rossi.

A teljes interjút ITT lehet elolvasni.

Borítókép: Marco Rossi szeret nálunk dolgozni (Fotó: Nemzeti Sport)