Az idei Kékszalag a Covid utáni teljes szabadság mámorában tömegeket vonzott Balatonfüredre. Zsibongó móló, majálishangulat a Tagore sétányon, hangulatos támogatói sátrak és makettvitorlások versenye várta a látogatókat. Füred patinás cukrászdájának, a Karolinának a tulajdonosa megállás nélkül szolgálta ki az egyre csak érkező vendégeket, mivel ez volt a nyár első igazán zsúfolt hétvégéje.
A pandémia előtt megszokott volt, hogy a Kékszalag hétvégéje a nyári szezon egyik csúcspontja, számos étteremben már hetekkel korábban lefoglalták a legjobb helyeket. Az idén lassabban indult be a szezon, de a verseny vendégszámban megfelelt az előzetes várakozásoknak. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egész hétvégés eseménysorrá nőtte ki magát a Kékszalag, hiszen a Fehér Szalag és az ifjúsági kategóriában jelentős Kékpántlika is megelőzi a versenyt. A Kékszalag rajtja pedig azért került csütörtökre, hogy minél több család maradjon egész hétvégén a Balaton környékén.
A Magyar Turisztikai és Desztináció Menedzsment Szervezet évek óta dolgozik azon, hogy a balatoni vitorlázók ne csak a vízi szórakozást keressék, a parti vendégek pedig ne féljenek vízre szállni. A vitorlázás ugyan még mindig nem tömegsport, de a rendszerváltás óta robbanásszerű növekedés tapasztalható a vitorlázók számában.
A Magyar Vitorlásszövetség szerint évente körülbelül száz tőkesúlyos, nagy hajót értékesítenek Magyarországon, és ennél is több a külföldről behozott használt vitorlás. Évek óta folyik a sport- és a parti infrastruktúra fejlesztése a növekvő érdeklődés nyomán. Nemrég kilencezerre emelkedett a balatoni kikötőhelyek száma, az összes hely el is fogyott, és rendkívül hosszúak a várólisták.
A hangulat némileg hasonló a balatoni vitorlázás két korábbi aranykorához. A sportág hazai sikere egy 1866-os álhírnek köszönhető, a Sürgöny arról adott szenzációhajhász hírt, hogy Sisi Balatonfüreden is nyaral majd. A hazai arisztokrácia a nagy eseményre készülve felújította a siófoki vasútállomást és hajókat hozatott, mivel a Festeticsek 1797-ben épített Phönixét kivéve korábban csak halászhajók jártak a tavon. Az 1860-as években a Batthyányik és a Széchenyik fedezték fel a sportvitorlázást, és örömmel segítettek Magyarországon is meghonosítani azt. Sisi nyaralásáról kiderült, hogy kacsa volt, de addigra a tó sziluettjéhez már hozzátartoztak a kecses árbócosok, amelyek versenyére azonban még közel hetven évet, 1934-ig várni kellett.
A két világháború közötti konszolidáció jót tett a balatoni vitorláséletnek, a tehetős dzsentriréteg szívesen töltötte az időt a vízen, ekkor került be a tó a nemzetközi sportéletbe is. Klasszikus vitorlásflották épültek, elrajtolt az első Kékszalag, a Csillagtúra és a rendszeresen megrendezett nemzeti bajnokságok is. 1933-ban a Balaton adhatott otthont a vitorlázás első Európa-bajnokságának. 1937-ben pedig a magyar vitorlázóknak is volt köszönhető az Európai Vitorlásszövetség megalakulása.
A kommunista diktatúra a Horthy-rendszerrel azonosította a vitorlázást, és bár nem tiltotta be teljesen, nem támogatta, így a sport fejlődése megakadt. A nyolcvanas évek Ötvös Csöpi-filmjei keltették fel először újra a szélesebb körű érdeklődést a vitorlázás iránt, de az igazi robbanás a rendszerváltás után következett. Ennek ellenére Európa legrégebbi tókerülő versenye még évtizedekig viszonylag kevés indulót számlálhatott.
– A kétezres évekig kevesebb mint kétszáz hajó nevezett a versenyre minden évben. Majd Litkey Farkas bemutatta a közönségnek a nagy testű libera hajókat, amelyek tizenhat versenyzővel sorra döntötték a rekordokat. 2012-ben megszületett a döntés, hogy katamaránok is indulhatnak, ami tovább növelte az innovációt. A vitorlázás technikai sportág, és ma azt látjuk, hogy a nagy hajók minden évben újítanak, ami segíti a verseny népszerűségét – mondja el Holczhauser András, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára.
A libera hajótípus ugyanakkor Aradi Bence, a Cofidis csapatával tizenegyedikként célba ért versenyző szerint igen borulékony lehet, ha „nincs rend a fedélzeten”. Minimum 12-13 embernek megfelelően ki kell egyensúlyozni a hajót és nem szabad túlvitorlázni sem a hajótestet. Probléma esetén előfordulhat baleset, mint az a Tihanynál felborult hajóval is történt. Holczhauser András szerint a liberák néhány éven belül komoly ellenfelei lehetnek a katamaránoknak. A fejlesztés tehát sem az egy-, sem a többtestű hajók esetén nem állhat le.
Józsa Márton és a Raiffeisen Fifty-Fifty csapat is épp az idei innovációknak köszönhetően tudta harminchat másodperccel megdönteni saját rekordját. A Paulovits Dénes világhírű hajóépítő üzeméből kikerülő katamarán tíz év után új hajótestet kapott, hogy még könnyebb és gyorsabb lehessen kis szélben is, ami a Kékszalag általános jellemzője a biztonság és az amatőr versenyzők miatt.
Aradi Bence úgy véli, a Kékszalag azért nem feltétlen vonzó a nemzetközi csapatoknak, mivel a többség inkább a nagyszeles versenyeket szereti, amelyek a Balatonon ősszel és tavasszal fújnak. Az idén tizenegy külföldi hajó indult, negyvenhat külföldi sportolóval. Aradi Bence szerint a hazai versenyzők rendkívül örülnének, ha több lenne a nemzetközi résztvevő, hogy lássák a külföldi fejlesztések irányát. Azonban viszonylag kevés csapatnak éri meg az a komoly anyagi befektetés, amely a Kékszalagon való részvételt jelenti, mivel a szabályok szerint az indulóknak minimum 25 négyzetméteres vitorlával kell rendelkezniük, és egy csapatnak legalább három főből kell állnia. Az ilyen hajók hossza hét és húsz méter között van, így közúti szállításuk nehézkes és drága, ez az oka annak, hogy a versenyzők mindössze két százaléka nemzetközi induló.
– Szeretnénk a versenyt nemzetközi szinten is kiterjeszteni, de valószínüleg nem a tókerülő versenyre kell fókuszálni, hanem a Kékszalag mellett egy nemzetközi grand prix-t rendezni, ami egy kisebb részletre koncentrál – mondta el Holczhauser András.
Szakértők szerint ugyanakkor nem kell félteni a Balatont attól, hogy ne ismernék a külföldi versenyzők, hiszen évente négyszer-hatszor rendeznek a tavon különféle hajóosztályokban világ és Európa-bajnokságokat, illetve Európa-kupa-futamokat.
