A spanyol kerékpáros-körverseny, a Vuelta a Espana mezőnye a hollandiai „nagy rajtot” követően a hétfői pihenőnapon átköltözött Spanyolországba, ahol ma Vitoria-Gasteiz és Laguardia között 152,5 kilométeres etap várt a bringásokra. A tengerszintet alig meghaladó, sík hollandiai szakaszok után jelentősen változott a szintrajz, Baszkföldön az első métertől az utolsóig ötszáz méter felett tekertek a versenyzők, és a dimbos-dombos terepen egy második és egy harmadik kategóriás hegy is bekerült a napi penzumba: az 1020 méter magas Puerto de Opakua (ide öt kilométeres, 6,9 százalékos meredekségű emelkedő vezetett fel) és az 1100 méteres Puerto de Herrera (7,3 km, 4,5 százalék). Az összetettben dobogóra pályázókra azonban a befutó miatt fájhatott a feje: bár a cél csak 633 méteren volt, az utolsó egy kilométer a 8,4 százalékos meredekségével borítékolta, hogy itt nem együtt jön fel a mezőny. Az időjóváírás miatt pedig érdemes lesz beletaposni a pedálba.
Mivel Hollandiában a nyitó csapatidőfutamot a Jumbo–Visma nyerte meg, utána pedig két mezőnyhajrát láthattunk (mindkettőt az ír Sam Bennett húzta be a Bora–hangsrohéből), a versenyben vezetőt megillető piros trikó Hollandiában végig a holland csapatnál volt. S mivel a 2. és 3. szakasz után az döntött az összetettben élen álló személyéről, hogy közülük ki érkezett be előbb a célba, a jumbósok úgy intézték, hogy mindhárom napon máson lehessen a becses mez. Így aztán a holland Robert Gesink és Mike Teunissen, utánuk pedig Edoardo Affini is magára húzhatta. Az 2019-es, a 2020-as és a 2021-es spanyol körversenyen diadalmaskodó Primoz Roglic nem, de a szlovén klasszis számára a fő cél természetesen az, hogy majd a Vuelta legvégén megint rajta legyen – ezt ő is leszögezte a hétfői pihenőnapon: – Nagyon elégedettek vagyunk, jó így kezdeni egy háromhetes körversenyt. Egy ilyen versenyen nincsenek könnyű szakaszok, így a három holland etap is komoly koncentrációt igényelt. Minden egyes napot túl kell élni. Hogy mikor veszem fel a piros trikót? Remélhetően minél hamarabb, bár az igazat megvallva Madrid előtt nem igazán van rá szükségem – mosolygott Roglic.
