A 2000-es születésű Remco Evenepoel édesapja, Patrick maga is profi kerékpárversenyző volt, emellett pedig az Anderlecht futballcsapatának nagy szurkolója, így a fia is ide került ötévesen a klub egyik előkészítő táborába. Tizenegy esztendősen aztán országot váltott, mert megfelelt a PSV Eindhoven próbajátékán. Egy eindhoveni családnál lakott, s ugyan az első évei jól alakultak a hollandoknál, lemaradt a hamarabb serdülő társaitól, nem marasztalták, és visszatért az Anderlechthez. Ahol aztán utolérte a többieket, olyannyira, hogy a belga korosztályos válogatottba is bekerült a balhátvéd posztján, négyszer szerepelt az U15-ös, ötször az U16-os nemzeti csapatban. (Még a Transfermarkton is fellelhető az adatlapja.) 2016-ban, 16 évesen viszont az Anderlecht kispadján találta magát, amit nehezen fogadott el, és a kerékpározás felé fordult. A következő évben pedig el is döntötte, hogy mindent erre tesz fel.
Meseszerű történet vette a kezdetét, hiszen Remco Evenepoel 2018-ban a junior világ- és Európa-bajnokságon egyaránt megnyerte a mezőny- és az időfutamversenyt is. Mindez azonban szinte semmi ahhoz képest, hogy utóbbi műfajban 2019-ben már a felnőtt világbajnokságon lett ezüstérmes, a felnőtt Eb-n pedig az ő nyakába került az arany.
Ugyanebben az évben győzött a San Sebastián-i egynaposon is, csodagyerekként robbant be a világelitbe. 2020-ban folytatódott a nagy sorozata, három ötnapos és egy egyhetes körversenyen indult, mindegyiket megnyerte, augusztusban azonban a Giro di Lombardián – ami az egyike az öt Monumentumnak, az öt legnagyobb presztízsű egynapos versenynek – hatalmasat bukott. Egy kőhíd korlátján átesve, több méter zuhanás után egy fákkal és kövekkel borított mély árokba esett.
A húszéves Evenepoelt nyakmerevítőben, hordágyon szállították el, eltört a medencecsontja. A visszatérésére kilenc hónapot, a 2021-es Giro d’Italiáig kellett várnia, ahol az első szakaszon, a torinói időfutamon hetedik lett. A 15. szakasz után is hetedik helyen állt az összetettben, de két nap múlva belekeveredett egy bukásba, 36 perc hátrányt szedett össze, és a kisebb zúzódásai miatt kiszállt a versenyből. Így akkor azt még nem tudhattuk meg, hogy mire lehet képes egy háromhetes Grand Touron. A tokiói olimpia időfutamversenyében kilencedik lett, az Eb-n és a vb-n egyaránt bronzérmes, az Eb mezőnyversenyében pedig másodikként zárt, kezdett visszakapaszkodni a legszűkebb elitbe. Idén pedig bebetonozta magát ide.
Áprilisban megnyerte a Liège–Bastogne–Liège (ez a Monumentumok egyike), a norvég kört, másodszor a San Sebastián-i egynapost, ezt követően pedig a Vueltát is, pedig ebbe csak azzal a célkitűzéssel vágott bele, hogy az első ötben szeretne végezni. A háromhetes spanyol Grand Touron két szakaszgyőzelem is összejött neki, és ebből csak egyik volt időfutam.
– Nyertem idén Liége-t, San Sebastiánt, két szakaszt és összetettet a Vueltán, a télen pedig megházasodom. Ennél jobb nem is lehetne ez az év – jegyezte meg akkor, és nem tudhatta, bizony még jobb lesz a 2022-es esztendeje.
Szeptemberben ugyanis az ausztráliai vb-n azután, hogy az időfutamversenyen bronzérmes lett, úgy győzött a 266,9 kilométeres mezőnyversenyben, hogy az utolsó 26 kilométeren már senki sem tudta tartani a tempóját, és végül 2 perc 21 másodperces előnnyel ért célba. Így egy éven keresztül ő viselheti a regnáló világbajnokot megillető, ikonikus szivárványszínű trikót. A fehér alapon középen keresztbe csíkos (az öt szín alulról felfelé: zöld, sárga, fekete, piros, kék) trikón a színek a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) színeit jelképezik, amelyek megegyeznek az olimpiai mozgalom kontinenseket szimbolizáló karikáinak színeivel.
Remco Evenepoel csapata, a Quick-Step Alpha Vinyl Team nagyon büszke versenyzője idei eredményeire:
Az olasz Alfredo Binda (1927), a belga Eddy Merckx (1971) és a francia Bernard Hinault (1980) után negyedikként nyert egy éven belül nagy egynapos versenyt, háromhetest és a vb mezőnyversenyét. No persze minden idők legeredményesebbje, Merckx tizenegy Grand Touron diadalmasodott, Hinault tízen, és tizenhárom olyan versenyző akad, aki legalább négyszer húzta be a Tour de France-ot, a Giro d’Italiát vagy a Vueltát. A 22 éves Remco Evenepoelnak bőben van ideje, hogy bekerüljön ebbe a társaságba is.
S nem kizárt, hogy jövőre a legrangosabb Grand Tourba is belevág.
– A Tour de France 2023-ban Baszkföldről indul, amely az egyik kedvenc régióm versenyzés szempontjából. S nem kell vakon ragaszkodni a Vuelta–Giro–Tour sorrendhez. Ha vonzó lesz számomra a Tour útvonala, lehet, azt kérem, hadd indulhassak ott. Persze ez rizikós dolog, mert bár sokat tanultam a Vueltán, összességében azért még eléggé tapasztalatlan vagyok – jegyezte meg a spanyol kör megnyerése után.
De már aligha bánja, hogy elkeveredett a futballpályáról.
Remco Evenepoel a célban a világbajnokságon:
Borítókép: Remco Evenepoelnak szenzációsan sikerült az idei éve (Fotó: Twitter/Specialized Bicycles)
