Varga János 1939. október 21-én született Abonyban, ott ismerkedett meg a sportág alapjaival, majd a Budapesti Honvédban teljesítette ki páratlan pályafutását. A szőnyegen óriási önfegyelem, kitartás és rendkívüli fizikum jellemezte, összesen tíz világversenyes érmet, köztük öt aranyat szerzett. Az egyike azon hat magyar birkózónak, aki olimpiai, vb- és Eb-győztesnek is mondhatja magát. Kötött- és szabadfogásban egyaránt a földkerekség legjobbjai közé tartozott, első világbajnoki címét törött bordával vívta ki 1963-ban, 1968-ban Kozma István mellett ő is a mexikóvárosi ötkarikás dobogó tetejére állhatott. Varga János versenyzői pályafutása után sem fordított hátat a szőnyegnek, a Budapesti Honvéd és a junior válogatott szakvezetőjeként dolgozott. Mesteredzői címet szerzett, tanítványai közül Sípos Árpád és Faragó József Európa-bajnok lett. Mindemellett nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett.
Lapunknak négy éve így emlékezett vissza az olimpiai győzelmére, a mexikóvárosi diadal 50. évfordulóján:
– Nagyon jól sikerült a felkészülésem. Persze, ezért sokat tettem, a napi kötelező négy óra helyett inkább nyolcat edzettem, és a sok kötélmászás is megtette a hatását. Ha satuba szorítottam az ellenfelem karját, csak akkor tudott volna kiszabadulni, ha levágják vagy leszárad neki… Akkoriban még egészen más volt a lebonyolítás, és az utolsó meccsemen a román Baciu ellen a pontozásos vereség is jó lett volna nekem, akkor is én vagyok az olimpiai bajnok. De hogy nézett volna ki, ha aranyérmesként vereséggel jövök le a szőnyegről? Akciódús döntetlenre végeztünk.
Mexikóvárosban a sportolók zavaros politikai helyzetbe csöppentek, tüntetések zajlottak, még lőttek is, és a kétezer méter fölötti magasság is ijesztően hangzott. Varga Jánost azonban semmi sem zökkentette ki
– Mi, birkózók az olimpia előtt kétszer is kiutaztunk Mexikóba, hogy hozzászokjunk a magaslathoz, és ezzel nem is volt gondunk. Az étkezéssel már lehettek volna problémáink, de vittünk szakácsot, és amikor a helyiek egy zöld marhacombot akartak rásózni, megmondta nekik, hogy tartsák meg. A városban már csak azért sem csámborogtunk, mert amikor az olimpiai faluból vittek bennünket a versenyszínhelyünkre, láttunk egy-két felgyújtott autót, de egyébként is a saját versenyünkkel voltunk elfoglalva.
Idén augusztus 20-án írtunk arról, hogy a Magyar Birkózók Szövetsége, Abony és a térség vezetői, valamint természetesen az olimpiai, világ- és Európa-bajnok névadó, a Nemzet Sportolója jelenlétében avatták fel a Varga János Birkózócsarnokot a Pest megyei városban, a legendás birkózó szülőhelyén.