
Profi szakács is volt
A joviális amerikai „öregúr” nem győzi hangsúlyozni, hogy továbbra is kiolthatatlanul ég benne az atlétika szeretete, aki akkor igazán boldog, ha azok a versenyzők, akikkel összehozta a sors, egyről a kettőre tudnak jutni, majd onnan a háromra, majd még tovább. Regényesnek mondható az az út, ami a háromgyerekes, három unokával és öt dédunokával büszkélkedő amerikait a növénykórtani ismeretek tanulmányozása után a sport kalandos világába vezette.
– Távolról indulva érkeztem meg az atlétika meseszép világába, kezdetben még a tanulmányaim sem a sportról szóltak. A wisconsini egyetemen a növénykórtan tudományát tanultam ki, miközben nap mint nap keményen dolgoznom kellett, hogy a tandíjamat saját erőből ki tudjam fizetni. Megpróbálkoztam a jégkoronggal az egyetemi csapat kapusaként, de az edzések annyira leterheltek, hogy leromlottak a jegyeim, amibe nem nyugodhattam bele. Egy fine dining étteremben nőttem fel, ahol az édesapám volt a főszakács. Tizenhárom évig kuktáskodtam, profi szintre jutottam el. Közben támadt az a gondolatom, hogy a tanulmányaimat a testnevelés szakon kellene folytatnom, ami mögött a sport iránti vonzódásom állt. Az első tanítványom egy lány volt, aki az étterem hidegkonyhai részlegében dolgozott, és mint kollégát, arra kért, hogy tanítsam meg diszkoszt vetni. Ez volt a kezdet, és nem sokkal később azon vettem észre magamat, hogy újabb dobók jelennek meg előttem, a segítségemet kérik, majd jöttek az ugrók, a sprinterek és a gátfutók. Kezdőből egyre magabiztosabb edző lett belőlem, akit nem a csúcsok rohamozása vezérelt, hanem annak a célnak a megvalósítása, hogy az atléták álmai megvalósulhassanak. Legyenek azok a sportág nagy reménységei vagy csak a lelkes hívei. Minden atlétából nem lehet nagy bajnok vagy világcsúcstartó, ezért számomra csak az lehetett a fontos, hogy közös munkánknak mindig meglegyen a kielégítő eredménye. Négy év elteltével felkértek arra, hogy legyek az egyetem női atlétacsapatának másodedzője, aminél nagyobb biztatást aligha kaphattam volna a munkám folytatásához – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Loren Seagrave, aki a magyarországi küldetéséből is a maximumot szeretné kihozni.
Rajt kétszáz nap múlva Kereken kétszáz nap múlva, augusztus 19-én kezdődik Budapesten a világbajnokság. Schmidt Ádám sportállamtitkár, egyben az eseményért felelős kormánybiztos örömmel jelentette be ennek apropóján, hogy nem csupán a jegyek értékesítése zajlik az előre eltervezettnél kedvezőbben, az önkéntesek is szép számmal jelentkeztek már eddig. |




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!