Schmidt Ádám novemberben jelentette be, hogy a sportágakat a közelmúlt eredményessége és kilátásai alapján öt kategóriába sorolták, s ennek megfelelően jogosultak támogatásra. A korábbi kiemelt sportfejlesztési stratégiában tizenhat, az új, nemzeti versenysportfejlesztési programban már negyvenhárom sportág szerepel. A csütörtöki sajtótájékoztatón a sportállamtitkár elmondta, hogy az eddigi többcsatornás finanszírozást egycsatornás váltja fel, azaz a sportági szakszövetségek egyetlen szerződés keretében hívhatnak le támogatást, a versenyekre való felkészülésre, az edzői, illetve versenyzői ösztönző programokra, valamint a sportszervezetek (egyesületek) támogatására.
Schmidt Ádám azt is bejelentette, a közvetlen állami sportfinanszírozás a 2022-es 11,8 milliárd forintról 2023-ban 14,5 milliárd forintra, tehát 2,7 milliárd forinttal emelkedik. Kérdésünkre azt is elmondta, a sportfinanszírozás másik lába, a taotámogatás kerete nem változik, idén is 124,9 milliárd a lehívható keretösszeg a látványsportágak körében.
Az államtitkár közölte, a szakszövetségek már megkapták az értesítést a rendelkezésükre álló összegről, a Magyar Nemzet kérdésére úgy felelt, ennek nyilvánosságra hozatalát a szövetségekre bízza, annyit azért elárult, senki sem kap kevesebbet idén, mint tavaly.
Az öt kategória 1. Azon olimpiai sportágak kerültek ide, amelyektől a következő két olimpián nagy eséllyel érmek szerzése várható. Ebbe a kategóriába a birkózás, a kajak-kenu, az úszás, a vívás, a vízilabda, valamint a korcsolya tartozik. 2. A következő két ötkarikás játékokon nagy eséllyel pontszerző sportágak szerepelnek itt, így az atlétika, a cselgáncs, a kerékpár, a kézilabda, az öttusa, a sportlövészet, a triatlon, valamint a vitorlázás. 3. Tizennégy sportág került ide, amelyeknél egyes esetekben várható pontszerző helyezés a következő két olimpián. 4. Nyolc olyan sportágat osztottak ide, amelyek a 2028-as olimpiával kezdődő hatéves időszakban (két nyári és két téli játékok) kvóta- és esetleg pontszerzésre lehetnek képesek. 5. Itt kilenc sportág szerepel, esetükben az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem várható és nem is érhető el az olimpiai kvalifikáció. |
Schmidt Gábor helyettes államtitkár beszélt az úgynevezett indikátorrendszerről, amelynek részeként folyamatosan konzultálnak a szövetségekkel a céljaikról és eredményeikről, kiemelve, hogy nem az elszámoltatáson, hanem az együttműködésen van a hangsúly. Az egyes sportágakat nem egymással versenyeztetik, hanem velük közösen a saját terveikhez mérve elemzik folyamatosan az eredményeiket.
