A hirtelen történt felemelkedésnek természetesen megvolt az ára, a City új tulajdonosa azonnal nagy költekezésbe fogott, olyan futballisták költöztek Manchesterbe, mint Robinho, Vincent Kompany, Carlos Tévez vagy Emmanuel Adebayor – hogy csak az első fecskéket említsük. Manszúr sejk ezután sem bánkódott, ha mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a kiszemelt spílerek megszerzéséért. A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) kimutatása alapján 2012 és 2022 között a klubok között a Manchester City adta ki a legnagyobb összeget a játékosok megvásárlására (1,699 milliárd eurót), miközben a Transfermarkt adatai szerint az eladásokból mindössze 480,5 millió euró folyt be a kasszájába.
Úgy tűnik, a világoskékek úgy tudták fenntartani az egyensúlyt a kiadásaik és a bevételeik között, hogy a 2009/10-es idénytől a 2017/18-as szezon végéig folyamatosan, több mint száz pontban megszegték a liga pénzügyi szabályait, legalábbis erre jutott az elmúlt négy évben lefolytatott vizsgálata alapján a Premier League. Egyrészt a szponzori szerződésekkel trükköztek.
Úgy tüntették fel, mintha a valósnál jóval nagyobb összeget kaptak volna a támogatóiktól, így a pénzügyi fair play előírásait látszólag betartva többet költhettek játékosok megvásárlására. Valójában azonban a klubtulajdonostól érkezett meg a kívánt összeg a szponzorok számlájára, amelyet aztán a partnercégek átutaltak a Manchester Citynek. A klub kiadásait a külső szemlélők kedvéért úgy faragták le, hogy a csapatot 2009 és 2013 között irányító Roberto Mancini és Yaya Touré ügynöke a Man. City tulajdonosának egy másik cégével is szerződést kötött, a fizetésük egy részét pedig utóbbitól kapták. Ezt az összeget ennek köszönhetően a klub könyvelésében nem kellett feltüntetni.
Az angol klub vétkeinek sora ezzel még nem ért véget. A Premier League azért is megorrolt a címvédőre, mert megítélése szerint az elmúlt években hátráltatta az üggyel kapcsolatos vizsgálatokat.
Milyen szankciók várhatnak a Manchester Cityre, ha beigazolódnak a vádak?
A manchesteri klub korábban is volt már hasonló helyzetben. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2020 februárjában két évre kizárta volna a Cityt az európai kupasorozatokból, valamint 30 millió eurós büntetést szabott ki rá szintén a pénzügyi fair play szabályainak megszegése miatt. A Sportdöntőbíróság (CAS) akkor azonban segítő kezet nyújtott az angoloknak, akiknek büntetés gyanánt csak tíz millió eurót kellett kicsengetniük, de ennél is fontosabb döntés volt, hogy elindulhattak a Bajnokok Ligájában. A CAS úgy indokolt, hogy az UEFA vádjai megalapozatlanok voltak, egyes bizonyítékok pedig elévültek. A mostani, a Premier League-gel való csatározás során a Sportdöntőbíróság nem szólhat közbe, nemzeti, háromtagú független bizottság hoz ítéletet az ügyben, a Manchester City pedig a PL fellebbviteli bizottságához fordulhat, ha nem elégedett a döntéssel, amely pénzbüntetéstől kezdve a pontlevonáson és a játékosigazolások betiltásán keresztül a ligából való kizárásig terjedhet. Ez pedig talán csak a lavina kezdete lenne, hiszen kérdéses, hogy a csapat legnagyobb sztárjai, beleértve Pep Guardiolát, kitartanának-e egy alsóbb osztályba száműzött klub mellett. A katalán vezetőedző egyelőre bízik a City ártatlanságában. Meglátjuk, hogy ez hónapok, esetleg évek múlva is így lesz-e – az ügy még sokáig elhúzódhat.
Borítókép: a Manchester City otthona, az Etihad Stadion (Fotó: AFP/Paul Ellis)
