Így juttathatott titkos bónuszokat Roberto Mancininek a Man. City

Szponzori pénzekkel való trükközés, a vezetőedzőnek kifizetett titkos juttatások, a liga pénzügyi szabályainak megszegése – a Premier League elmúlt négy évben történt vizsgálata alapján sok van a Manchester City rovásán. A dúsgazdag klub három éve egy hasonló ügyet megúszott, most viszont alighanem nehezebb lesz bizonyítania az igazát, mint 2020-ban az UEFA-val való csatározás során.

Supporters arrive ahead of the English Premier League football match between Manchester City and Aston Villa at the Etihad Stadium in Manchester, north west England, on February 12, 2023. (Photo by Paul ELLIS / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE. No use with unauthorized audio, video, data, fixture lists, club/league logos or 'live' services. Online in-match use limited to 120 images. An additional 40 images may be used in extra time. No video emulation. Social media in-match use limited to 120 images. An additional 40 images may be used in extra time. No use in betting publications, games or single club/league/player publications. / Fotó: AFP

Az 1960-as évek óta nem volt angol bajnok és FA-kupa győztes, az 1970-es évek óta nem nyerte meg a ligakupát, aztán a futottak még kategóriából egy csapásra az elit közé csöppent a Manchester City 2009-ben, miután a klubot 2008 szeptemberében megvásárolta az Abu Dhabi United Group for Development and Investment (ADUG) elnevezésű magántőkealap, amelynek tulajdonosa nem más, mint Manszúr bin Zájed Al-Najan, az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnök-helyettese. De a Football Leaks során kiszivárgott adatok alapján a Der Spiegel arról számolt be, hogy valójában nemcsak a sejk „szerény”, 16,8 milliárd fontra becsült vagyonára hagyatkozhat az angol klub, hanem Abu-Dzabi egyik kormányhivatala (EAA) is mögötte áll, amelynek vezetője Kaldún al-Mubarak, a Manchester City elnöke.

A nagy négyesből hirtelen big six lett a Premier League-ben, a City és a Tottenham Hotspur is belépett a topcsapatok, a 2000-es években uralkodó Arsenal, a Chelsea, a Liverpool és a Manchester United közé. Sőt, a manchesteri világoskékek rövid időn belül maguk mögé is utasították a riválisokat: a XXI. század második évtizedében többször (négy) lett bajnok, mint bármelyik másik angol élvonalbeli csapat, ráadásul a nagy hatos tagjai közül egyedüliként minden évben Bajnokok Ligája-indulást érő helyen végzett.

A hirtelen történt felemelkedésnek természetesen megvolt az ára, a City új tulajdonosa azonnal nagy költekezésbe fogott, olyan futballisták költöztek Manchesterbe, mint Robinho, Vincent Kompany, Carlos Tévez vagy Emmanuel Adebayor – hogy csak az első fecskéket említsük. Manszúr sejk ezután sem bánkódott, ha mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a kiszemelt spílerek megszerzéséért. A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) kimutatása alapján 2012 és 2022 között a klubok között a Manchester City adta ki a legnagyobb összeget a játékosok megvásárlására (1,699 milliárd eurót), miközben a Transfermarkt adatai szerint az eladásokból mindössze 480,5 millió euró folyt be a kasszájába.

Úgy tűnik, a világoskékek úgy tudták fenntartani az egyensúlyt a kiadásaik és a bevételeik között, hogy a 2009/10-es idénytől a 2017/18-as szezon végéig folyamatosan, több mint száz pontban megszegték a liga pénzügyi szabályait, legalábbis erre jutott az elmúlt négy évben lefolytatott vizsgálata alapján a Premier League. Egyrészt a szponzori szerződésekkel trükköztek. 

Úgy tüntették fel, mintha a valósnál jóval nagyobb összeget kaptak volna a támogatóiktól, így a pénzügyi fair play előírásait látszólag betartva többet költhettek játékosok megvásárlására. Valójában azonban a klubtulajdonostól érkezett meg a kívánt összeg a szponzorok számlájára, amelyet aztán a partnercégek átutaltak a Manchester Citynek. A klub kiadásait a külső szemlélők kedvéért úgy faragták le, hogy a csapatot 2009 és 2013 között irányító Roberto Mancini és Yaya Touré ügynöke a Man. City tulajdonosának egy másik cégével is szerződést kötött, a fizetésük egy részét pedig utóbbitól kapták. Ezt az összeget ennek köszönhetően a klub könyvelésében nem kellett feltüntetni.

Az angol klub vétkeinek sora ezzel még nem ért véget. A Premier League azért is megorrolt a címvédőre, mert megítélése szerint az elmúlt években hátráltatta az üggyel kapcsolatos vizsgálatokat.

Milyen szankciók várhatnak a Manchester Cityre, ha beigazolódnak a vádak?

A manchesteri klub korábban is volt már hasonló helyzetben. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2020 februárjában két évre kizárta volna a Cityt az európai kupasorozatokból, valamint 30 millió eurós büntetést szabott ki rá szintén a pénzügyi fair play szabályainak megszegése miatt. A Sportdöntőbíróság (CAS) akkor azonban segítő kezet nyújtott az angoloknak, akiknek büntetés gyanánt csak tíz millió eurót kellett kicsengetniük, de ennél is fontosabb döntés volt, hogy elindulhattak a Bajnokok Ligájában. A CAS úgy indokolt, hogy az UEFA vádjai megalapozatlanok voltak, egyes bizonyítékok pedig elévültek. A mostani, a Premier League-gel való csatározás során a Sportdöntőbíróság nem szólhat közbe, nemzeti, háromtagú független bizottság hoz ítéletet az ügyben, a Manchester City pedig a PL fellebbviteli bizottságához fordulhat, ha nem elégedett a döntéssel, amely pénzbüntetéstől kezdve a pontlevonáson és a játékosigazolások betiltásán keresztül a ligából való kizárásig terjedhet. Ez pedig talán csak a lavina kezdete lenne, hiszen kérdéses, hogy a csapat legnagyobb sztárjai, beleértve Pep Guardiolát, kitartanának-e egy alsóbb osztályba száműzött klub mellett. A katalán vezetőedző egyelőre bízik a City ártatlanságában. Meglátjuk, hogy ez hónapok, esetleg évek múlva is így lesz-e – az ügy még sokáig elhúzódhat.

Borítókép: a Manchester City otthona, az Etihad Stadion (Fotó: AFP/Paul Ellis)