Ázsiai Játékokat és Pánamerikai Játékokat egyaránt 1951, Afrikai Játékokat 1965 óta rendeznek, és az ezeken szerzett érmeket többre tartják, mint az egyes sportágak kontinensbajnokságain kiosztottakat. Földrészünkön azonban az Európa-bajnokságoknak lett nagy respektjük, így efféle multisporteseményt először csak 2015-ben, Bakuban bonyolított le az Európai Olimpiai Bizottság. 2019-ben Minszk volt a második házigazda. De közben 2018-ban az Európai Játékoktól függetlenül először összehozták, hogy hét sportágban egy időben és két helyszínen rendezzenek Európa-bajnokságokat (Glasgow, Berlin). 2022-ben Münchenben kilenc sportág Európa-bajnokságát rendezték meg egyszerre (közte az atlétikai, a torna és a kajak-kenu Eb-t).
Az elképzelés mindkét esetben ugyanaz, „kicsiben” olimpiát rendezni, mert a sportágak versenyei együttesen nagyobb figyelmet kapnak a szponzorok és a szurkolók részéről is.
Ez így is van, a finomhangolás terén azonban még bőven van munka, és ez az Európa Játékokra különösen igaz. Mást ne mondjunk, az Európai Kajak-Kenu Szövetség négy éve Minszkben az utolsó napon jelentette be, hogy a versenyeket Eb-nek minősíti. Most pedig vívásban az a helyzet állt elő, hogy vasárnap Plovdivban véget ért egy egyéni Eb, a pengeforgatók pedig az Európa Játékokon megint tusakodhatnak, és csapatban itt osztják az Eb-érmeket. A mieink a legerősebb összeállításukban szerepelnek, háromszoros egyéni olimpiai bajnok kardvívónk, Szilágyi Áron is pástra lép, aki a múlt heti Eb-t kihagyta.
Huszonhat sportág van az idei Európa Játékok műsorán
Az Európa Játékokon a sportágak nem állandóak, idén 19 olimpiai és hét nem olimpiai sportág van a programban. Az olimpiai sportágak: asztalitenisz, atlétika, íjászat (csigás, olimpiai távú összetett), cselgáncs, kajak-kenu (síkvízi, szlalom), kerékpár (BMX, hegyikerékpár), 3x3-as kosárlabda, ökölvívás, öttusa, rögbi, síugrás, sportlövészet, sportmászás, taekwondo, táncsport (breaking), tollaslabda, triatlon, vívás, műugrás és szinkronúszás (utóbbi kettőt a nemzetközi szövetség alapján egynek számoljuk). A nem olimpiai sportágak: karate, kick-box, muaythai, padel, strandkézilabda, strandlabdarúgás és teqball. A seregszemlén 48 ország mintegy 7300 sportolója indul. Az olimpiai sportágakban az eredmények valamilyen szinten beleszámítanak a párizsi kvalifikációba, összesen pedig 253 versenyszámban hirdetnek győztest. Az Európa Játékok Eb-nek számít kajak-kenuban sprintben és szlalomban egyaránt, öttusában, a vívás csapatküzdelmeiben, szinkronúszásban, műugrásban, kerékpárban (BMX-ben és hegyikerékpárban is), továbbá tollaslabdában és teqballban, atlétikában és cselgáncsban pedig csapat Eb zajlik.
Ami az előző két Európa Játékokon a magyar szereplést illeti, versenyzőink Bakuban tizenkilenc érmet (7 arany, 4 ezüst, 8 bronz), majd Minszkben is tizenkilencet (4 arany, 6 ezüst, 6 bronz) szereztek. Az éremtáblán a 12., majd a 13. helyen végezünk.
A dobogós helyezéseinket kilenc sportágban jegyeztük: kajak-kenu (8 arany, 5 ezüst és 5 bronz), birkózás (2, 2, 2), torna/aerobik (1, 0, 2), cselgáncs (0, 1, 2), sportlövészet (0, 1, 1), úszás (0, 1, 1), karate (0, 0, 2), atlétika (0, 0, 1) és ökölvívás (0, 0, 1). Bakuban 196 fős volt a magyar csapat, Minszkben 121 fős, most pedig 219 sportolónk méreti meg magát 22 sportág 25 szakágban. Az atléták három divízióban sorra kerülő Eb-csapatversenye a többi sportágtól elkülönülve szerveződött, a sportág képviselőit ezúttal nem a Magyar Olimpiai Bizottság akkreditálta, így ők nem is szerepelnek a MOB 177 fős sportolói létszámában. A 42 fős kontingensükkel együtt a magyar csapat valójában 219 fős.
