Egy hónappal és három nappal a budapesti atlétikai világbajnokság rajtja előtt a férfi távolugrók rangsorának negyedik helyét foglalja el a tokiói aranyérmes Miltiadesz Tentoglu, de várhatóan nem a jelenleg előtte álló két indiaitól és egy tajvanitól (Aldrin és Sreeshankar, illetve Yu-Tang Lin) kell majd tartania augusztus 24-én, amikor elérkezik a döntő napja, hanem inkább azoktól, akik most még mögötte sorakoznak. Ha megismétlődik a tavalyi eugene-i világbajnokságon bekövetkezett drámai fordulat, akkor annak haszonélvezője másodszor is a kínai Wang lehet, aki az öt ugrás után biztosan vezető görögtől az utolsó kísérletével vette át a vezetést, amire újabb csattanós válasz már nem érkezett. Abból persze semmiképpen sem lehet messzemenő következtetést levonni, hogy Wang idei legjobbja egyelőre csak 826, amivel az aktuális rangsorban a tizenegyedik, ahogy abból sem, hogy Tentoglou 838-nál tart, jócskán elmaradva a 860 centis szabadtéri egyéni csúcsától.
Ahogy Armand Duplantisnak, a rúdugrás svéd koronázatlan királyának, úgy az olimpiai aranyérmes, szabadtéri vébén második, fedettpályán viszont győztes, emellett kétszeres szabadtéri és háromszoros „tető alatti” Európa-bajnok hellászi gumiembernek is meg van a jól ismert beceneve. Előbbié Mondo, utóbbié Miltosz.
Kisvárosi srácból lett Görögország nagy kedvence
– Grevenában, egy észak-görögországi kisvárosban jöttem a világra, ahogy felcseperedtem, először az járt a fejemben, hogy a nekem a MotoGP világában lehetne a helyen vagy éppen a hivatásos szörfösök között. A környékbeli srácokhoz csatlakozva eleinte csak kedvtelésből futottam akadályokkal nehezített pályákon, meg versenyeztünk is egymással, míg egy napon Vaggelisz Papanikosz, a helyi klub edzője kiszúrta, hogy az átlagosnál fürgébb vagyok, és a rúgóim is jók, majd azt mondta nekem, hogy inkább az igazi atlétikával kellene foglalkoznom. Hallgattam rá, csak ma tudom igazán, hogy jól döntöttem – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Miltosz, akire a görög honfitársai olyan büszkék, mint a közülük való Oscar-díjas zeneszerző és zenész Vangelisre, igazi nevén Evángelosz Odiszeász Papathanasziura.
Az atlétika volt tehát Miltosz első választása, és az is maradt, amelyet elsőként a 2015-ös Caliban megrendezett U20-as világbajnokság igazolt, ahol úgy lett 766 centiméteres ugrással ötödik, hogy elmondása szerint feleannyit sem edzett, mint a vetélytársai. Rákapcsolt, egyre komolyabban vette az edzéseket, mert még nagyobb sikerekre vágyott, érmekre, dicsőségekre.
– Az én hazámban az atlétika nagy népszerűségnek örvend, ami olyan kiváló versenyzőknek is köszönhető, amilyen például Katerina Stefanidi, a rúdugrás olimpiai, világ- és Európa-bajnoka, Gyémánt Liga-győztese volt, akit méltán emlegetnek minden idők legsikeresebb görög sportolónőjeként, az olimpia szellemének és üzenetének megtestesítőjeként. Mi, atléták sokat köszönhetünk a szurkolóink megbecsülésének és a morális támogatásuknak, ami sajnos nem párosul a kormányunk jelentősnek mondható anyagi elismerésével. Ezért különösen fontos számunkra, hogy a szponzorok felfedezzék bennünk az értéket és az együttműködés lehetőségét – hangsúlyozta Miltosz, aki keményen megdolgozott azért, hogy jó szerződéseket írhasson alá és jelentős pénzdíjakban is részesüljön.
