Chuck Norris filmjeinél már többet ér a magyar olimpiai érem

Május elején a magyar sport napja alkalmából vehetett át kitüntetést Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől Mészáros János is, a Nemzeti Versenysport Szövetség és a Magyar Karateszövetség elnöke. Ez utóbbi tisztsége apropóján kérdeztük Mészáros Jánost a magyar karate helyzetéről, hiszen a sportág 2021-ben éremmel mutatkozott be az olimpián, októberben pedig Budapesten rendezik a valaha volt legnagyobb karate-világbajnokságot. Szóba kerültek Chuck Norris filmjei, sőt az is kiderült, hogy a karate az egyik legnépesebb sportág hazánkban.

Hungary's Karoly Gabor Harspataki (L) competes against USA's Thomas Scott in the men's kumite -75kg elimination round of the karate competition during the Tokyo 2020 Olympic Games at the Nippon Budokan in Tokyo on August 6, 2021. (Photo by Alexander NEMENOV / AFP) Fotó: Europress/AFP/Alexander Nemenov

– Hogyan állnak az előkészületek?
– Nagyon jól, a Papp László Sportaréna kiváló helyszíne lesz a vb-nek. Háromoldalú a szervezés, a magyar szövetség mellett a Karate Világszövetség és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség felel érte. Jó a kapcsolat, és fontos, hogy az elejétől élvezzük a kormányzat, valamint a sportért felelős államtitkárság támogatását.

– Hányan karatéznak ma Magyarországon?
– Az igazolt sportolóink száma 14 és 15 ezer között mozog, ami jelentős mennyiség. Egy néhány évvel ezelőtti, kiadott sportorvosi engedélyek alapján készült felmérés szerint a karate volt a negyedik legnépesebb sportág hazánkban a labdarúgás, a kézilabda és a kosárlabda után. Versenysportszövetségként csak az igazolt sportolókat tartjuk nyilván, de becsléseink szerint 40-50 ezren karatézhatnak idehaza legalább szabadidős sporttevékenységként, hiszen sokan nem a versenyzés miatt csinálják, hanem önvédelmi célból, vagy a karate szellemisége miatt. Ezért is fontos, hogy jelen vagyunk az oktatásban, hiszen a küzdősportok a testnevelési kerettanterv alapkövévé váltak, az órák húsz százalékát erre lehet fordítani.

– Mennyire létfontosságú a sportágnak, hogy olimpián szerepeljen, érmeket szerezzen?
– Világviszonylatban a karate az olimpia nélkül is erős, a 70-es, 80-as években robbanásszerűen terjedt el, amiben az amerikai filmek is szerepet játszottak, említhetem Chuck Norris alkotásait, vagy éppen Bruce Leet annak ellenére is, hogy ő a saját harcművészeti stílusát népszerűsítette, amiből így is a karate profitált a legtöbbet. De ez már a múlt. A magyar karate az élvonalba tartozik, vannak világbajnoki és Európa-bajnoki érmeink, sőt S. Kovács Ádám aranyérmet szerzett a Világjátékokon, amit a nem olimpiai sportágak olimpiájaként emlegetnek. Az ugyanakkor biztos, hogy soha nem kapott a karate itthon akkora médiafigyelmet, mint a tokiói olimpián, Hárspataki Gábor bronzérmének köszönhetően. Akkor tudunk érmeket szerezni, ha jelentős támogatás van mögöttünk, de támogatást akkor kérhetünk, ha tudunk eredményeket felmutatni. 

Tokióban először szerepeltünk az olimpián, és egyből dobogóra álltunk. Ha Los Angelesben lehetőséget kapunk, a magyar karate újra képes lesz az éremszerzésre.

– A budapesti vb-re és egy kicsit már Los Angelesre is gondolva, kikben bízhatunk?
– Erős az utánpótlásunk, de a karate sokat fejlődött. Húsz éve lehetett tudni, hogy ki az adott súlycsoport nagy esélyese, ma ilyen már nincsen, mindig van öt-hat versenyző, akik közül bárki nyerhet. Elsősorban egyéni küzdelemben, kumitében Tadissi Martial, Hárspataki Gábor és György Dániel tartozik ebbe a körbe. Csapataink kumitében és formagyakorlatban, azaz katában ha nem is feltétlen éremesélyesek, de jól szerepelhetnek, a budapesti vb-n pedig már a juniorként a világ élvonalába tartozó fiataljaink is megmutathatják magukat. Tokióban egy kvótánk volt, Los Angelesben ez azonos feltételek mellett is akár négy-ötre nőhetne.

Borítókép: Hárspataki Gábor történelmi bronzérmet szerzett a tokiói olimpián 2021-ben (Fotó: Europress/AFP/Alexander Nemenov)