Chuck Norris filmjeinél már többet ér a magyar olimpiai érem

Május elején a magyar sport napja alkalmából vehetett át kitüntetést Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől Mészáros János is, a Nemzeti Versenysport Szövetség és a Magyar Karateszövetség elnöke. Ez utóbbi tisztsége apropóján kérdeztük Mészáros Jánost a magyar karate helyzetéről, hiszen a sportág 2021-ben éremmel mutatkozott be az olimpián, októberben pedig Budapesten rendezik a valaha volt legnagyobb karate-világbajnokságot. Szóba kerültek Chuck Norris filmjei, sőt az is kiderült, hogy a karate az egyik legnépesebb sportág hazánkban.

2023. 05. 25. 5:44
Hungary's Karoly Gabor Harspataki (L) competes against USA's Thomas Scott in the men's kumite -75kg elimination round of the karate competition during the Tokyo 2020 Olympic Games at the Nippon Budokan in Tokyo on August 6, 2021. (Photo by Alexander NEMENOV / AFP) Fotó: Europress/AFP/Alexander Nemenov
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A tokiói olimpián először szerepelt a karate a programban, és az egyetlen magyar induló, Hárspataki Gábor bronzérmet szerzett. Hogyan hat a sportág hazai helyzetére, hogy 2024-ben a karate újra műsoron kívülre kerül az olimpián?
– Óriási csalódásként éltem meg a döntést, hogy a párizsi játékokon nem lehetünk ott, hiszen Japán után Franciaország a világon a legerősebb karatéban. Mindenki úgy könyvelte el, hogy 2024-ben is olimpiai sportág maradunk, de közben kiderült, hogy Párizsban más szemléletű olimpiát rendeznek, ki akarják vinni a versenyeket az utcára. Kicsit a sportágunk mulasztása is, hogy ezúttal nem vettek minket számításba, de bízunk benne, hogy 2028-ban, Los Angelesben visszatérhetünk, és ezért idén a budapesti világbajnokságon mi, magyarok is sokat tehetünk.

Mészáros János szerint erős a magyar karate. Fotó: Észak-Magyarország/Ádám János

– Hogyan?
– Visszamennék az időben 2013-ig, amikor mi rendeztük a szenior és felnőtt Európa-bajnokságot, ami fantasztikusan sikerült. A Hősök terén egy flashmobot is tartottunk, amelyen egy kivételével Európa összes országa felvonult olimpiai öt karikát formálva. Akkor így üzentünk a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy a karatét számításba kell venni. Amikor eldőlt, hogy Japán lesz a rendező ország, már sejtettük, hogy a karaténak jó esélyei vannak, és végül 2016-ban dőlt el, hogy bekerül a 2020-as olimpia programjába. Mi 2014 óta tulajdonképpen úgy kezeljük a karatét, mint olimpiai sportágat, azóta folyamatosan tűzben tartottuk a vasat, hogy a világbajnokságot Budapestre hozzuk. 

Most ez lesz minden idők legnagyobb karate vb-je, ami újra fontos üzenet lehet a NOB felé, hiszen nagyjából egy éven belül eldőlhet, hogy a karate visszakerül-e az olimpiai programba Los Angelesben.

– Az eredeti elképzelés szerint a budapesti vb lett volna a párizsi olimpiai kvalifikáció legfontosabb állomása, ám mivel a karate nem lesz ott az olimpián, ez a faktor megszűnt.
– Amikor a vb rendezését tűztük ki célul, valóban stratégiai fontosságú volt, hogy ez az utolsó világbajnokság a párizsi olimpia előtt, így segíthetjük a versenyzőinket a kijutásban. Az olimpiától függetlenül a budapesti vb továbbra is a legfontosabb esemény maradt, sőt az atlétikai világbajnokság után az egyik legjelentősebb sportrendezvény lesz idén Magyarországon. A jövőben külön rendezik meg karatéban a csapat- és egyéni vb-ket, kevesebb országgal és jóval kisebb létszámmal. A budapesti vb iránt emiatt is óriási az érdeklődés, a versenyzők száma óvatos becsléssel is 1500–2000 közé esik majd, és mintegy 140 ország részvételére lehet számítani, ami karatéban történelmi csúcsot dönthet.

– Hogyan állnak az előkészületek?
– Nagyon jól, a Papp László Sportaréna kiváló helyszíne lesz a vb-nek. Háromoldalú a szervezés, a magyar szövetség mellett a Karate Világszövetség és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség felel érte. Jó a kapcsolat, és fontos, hogy az elejétől élvezzük a kormányzat, valamint a sportért felelős államtitkárság támogatását.

– Hányan karatéznak ma Magyarországon?
– Az igazolt sportolóink száma 14 és 15 ezer között mozog, ami jelentős mennyiség. Egy néhány évvel ezelőtti, kiadott sportorvosi engedélyek alapján készült felmérés szerint a karate volt a negyedik legnépesebb sportág hazánkban a labdarúgás, a kézilabda és a kosárlabda után. Versenysportszövetségként csak az igazolt sportolókat tartjuk nyilván, de becsléseink szerint 40-50 ezren karatézhatnak idehaza legalább szabadidős sporttevékenységként, hiszen sokan nem a versenyzés miatt csinálják, hanem önvédelmi célból, vagy a karate szellemisége miatt. Ezért is fontos, hogy jelen vagyunk az oktatásban, hiszen a küzdősportok a testnevelési kerettanterv alapkövévé váltak, az órák húsz százalékát erre lehet fordítani.

– Mennyire létfontosságú a sportágnak, hogy olimpián szerepeljen, érmeket szerezzen?
– Világviszonylatban a karate az olimpia nélkül is erős, a 70-es, 80-as években robbanásszerűen terjedt el, amiben az amerikai filmek is szerepet játszottak, említhetem Chuck Norris alkotásait, vagy éppen Bruce Leet annak ellenére is, hogy ő a saját harcművészeti stílusát népszerűsítette, amiből így is a karate profitált a legtöbbet. De ez már a múlt. A magyar karate az élvonalba tartozik, vannak világbajnoki és Európa-bajnoki érmeink, sőt S. Kovács Ádám aranyérmet szerzett a Világjátékokon, amit a nem olimpiai sportágak olimpiájaként emlegetnek. Az ugyanakkor biztos, hogy soha nem kapott a karate itthon akkora médiafigyelmet, mint a tokiói olimpián, Hárspataki Gábor bronzérmének köszönhetően. Akkor tudunk érmeket szerezni, ha jelentős támogatás van mögöttünk, de támogatást akkor kérhetünk, ha tudunk eredményeket felmutatni. 

Tokióban először szerepeltünk az olimpián, és egyből dobogóra álltunk. Ha Los Angelesben lehetőséget kapunk, a magyar karate újra képes lesz az éremszerzésre.

– A budapesti vb-re és egy kicsit már Los Angelesre is gondolva, kikben bízhatunk?
– Erős az utánpótlásunk, de a karate sokat fejlődött. Húsz éve lehetett tudni, hogy ki az adott súlycsoport nagy esélyese, ma ilyen már nincsen, mindig van öt-hat versenyző, akik közül bárki nyerhet. Elsősorban egyéni küzdelemben, kumitében Tadissi Martial, Hárspataki Gábor és György Dániel tartozik ebbe a körbe. Csapataink kumitében és formagyakorlatban, azaz katában ha nem is feltétlen éremesélyesek, de jól szerepelhetnek, a budapesti vb-n pedig már a juniorként a világ élvonalába tartozó fiataljaink is megmutathatják magukat. Tokióban egy kvótánk volt, Los Angelesben ez azonos feltételek mellett is akár négy-ötre nőhetne.

Borítókép: Hárspataki Gábor történelmi bronzérmet szerzett a tokiói olimpián 2021-ben (Fotó: Europress/AFP/Alexander Nemenov)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.