Az Eb-selejtezők G csoportjában játszott mérkőzésen, amelyen Marco Rossi csapata 2-1-es győzelmet aratott, a Carpathian Brigade és a piros-fehér-zöld tábor látványos koreográfiával rukkolt ki. Rózsa Sándor szellemét megidézve a legendás betyár a magasba emelkedett, a kifeszített molinón pedig az alábbi feliratot olvashattuk, a betyár szavait: „Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó mindön úgy lösz, ahogy lönni köll!” Az élőkép a Carpathian Brigade eddigi legmagasabb költségvetésű akciója volt, amely a szurkolói közösség adakozásának köszönhetően valósult meg. A Nemzeti Sport értesülései szerint közel négymillió forint jött össze rá.
Arról is beszámoltunk, hogy a belgrádi Nova.rs ellenzéki hírportál arról írt, hogy a magyar szurkolók „szégyenletes koreográfiával, egy híres bandita, Rózsa Sándor képével fogadták a szerb válogatottat”.
Ő volt a leghíresebb magyar útonálló, aki a 19. század folyamán tevékenykedett a mai Dél-Magyarország és a Vajdaság területén – jegyezte meg a lap, amely szerint a magyar szurkolókat valószínűleg az motiválta ennek a koreográfiának a kivitelezésére, hogy Rózsa Sándor élete egy részét Szabadkán és Újvidéken élte le, amin bizonyára a péterváradi raboskodást kell érteni, de ez nincs benne a cikkben.
Rózsa Sándor az 1848-as szabadságharcban is részt vett a szerbek ellen
Viszont más is bosszanthatta a szerbeket. A Mult-kor.hu történelmi szakportál korábbi cikke szerint Rózsa Sándor 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be, mert belefáradt a bujkálásba, és szeretett volna becsületesen élni. Folyamodványát hírhedtsége miatt elutasították, a mentességet csak 1848-ban Kossuth Lajostól kapta meg. A népmonda szerint Kossuth Cegléd felé kocsizott, amikor Rózsa Sándor ki akarta rabolni, de Kossuth meggyőzte, hogy a szabadságharcban az idegen csapatok ellen harcoljon. Az viszont tény, hogy a Honvédelmi Bizottmány 1848. október 13-án amnesztiában részesítette Rózsa Sándort, aki 150 felfegyverzett lovassal szabadcsapatot alakíthatott. És ez a csapat sok kellemetlenséget okozott szerb katonáknak, akik nem tudtak mit kezdeni a számukra ismeretlen fegyverrel, karikás ostorral rohamozó betyárokkal. Rózsa Sándor és csapata néhány látványos szerbek elleni győzelem után azonban a parasztokat is fosztogatni kezdte. Az ügyet Damjanich János tábornak közbenjárására eltussolták, de a szabadcsapatot feloszlatták. Magát Rózsa Sándort viszont a vizsgálat tisztázta a vádak alól.
A „történelemóra” után pedig íme a videó, amely bemutatja, hogy a Carpathian Brigade hogyan készítette el a zseniális koreográfiát. (Videó: Renner Tamás, Nyirő Simon, zene: ROMER)
Borítókép: Rózsa Sándor szelleme megjelent a Puskás Arénában (Fotó: Mirkó István)