Mucsi Zoltán köszöntötte magyarul a szurkolókat a kölni stadion óriáskivetítőjén a magyar válogatott első Eb-meccse előtt. Elmondta, hogy a csapatunk már megvan, az álom is valóra vált az Eb-szerepléssel, de álmodhatunk ennél nagyobbat is. Azok a magyarok, akik eljöttek egészen Kölnig, biztos egyetértenek ezzel, Mucsi kívánsága hamar teljesült: zúgott a „Ria-ria-Hungária!”. Első ránézésre egyébként svájci túlerő volt a lelátókon.

Marco Rossi tartogatott egy meglepetést a kezdő tizenegy kijelölésekor , hiszen a sérült Loic Nego helyén nem az egyébként Svájcban futballozó és ott nemrég kupát nyerő Bolla Bendegúz kapott lehetőséget, ahogy arra a legtöbben számítottak, hanem a nemrég vállműtéten átesett Fiola Attila. Ettől eltekintve papírforma volt a válogatott kezdője, az egyetlen nagyobb kérdőjel csak az volt, hogy ballábas belső védőként Dárdai Márton vagy Szalai Attila kezd. Annak ellenére, hogy a Bundesligában alig játszott, az utóbbi kapott esélyt.
Így állt fel a magyar válogatott: Gulácsi – Lang, Orbán, Szalai – Fiola, Nagy Á., Schäfer, Kerkez – Sallai, Varga B., Szoboszlai.
Svájc kezdte jobban a meccset, a negyedik percben Orbánnak kellett egy hatalmasat blokkolnia. A 12. percben már Gulácsi kapujában kötött ki a labda, Akanji remek passzát Duah lőtte a jobb sarokba, de a játékvezető lest jelzett. Csak egy pillanatra gondolhattuk, hogy megúsztuk, mert VAR-vizsgálat következett, és érvényesítette a gólt. A visszajátszás alapján jogos döntés született – 0-1.
Marco Rossi folyamatosan magyarázott
Paprikás hangulatú volt a meccs, kemény belépőket lehetett látni, Sallait ápolni is kellett, de rendbe jött, Schäfer meg egy svájcinak rúgott oda. Ami ennél nagyobb baj volt, hogy Rossi csapata nem tudta játszani a játékát az első félórában. A gólon kívül nagyobb helyzete is csak Svájcnak volt, Kerkez rossz passza után Vargas lövését Gulácsi védte.
Svájci átok? 1998 óta nem tudtuk legyőzni őket, tétmeccsen meg még régebben, 1981-ben nyertünk ellenük.
Marco Rossi folyamatosan magyarázott, adta az utasításokat a játékosoknak. Valószínűleg nem tetszett neki, amit látott. Közeledve az első félidő hajrájához, felcsillant a remény az egyenlítésre, fel is hördült a közönség: Szoboszlai szabadrúgása után Orbán fejelhetett, de gyengén, Sommer kezébe hullott a labda. Amúgy is csalfa remény volt, mert les lett volna.