Tolószékből üzent a vasszigoráról ismert korábbi szövetségi kapitány

A magyar atlétika nagy öregje, a korábbi sokszoros magyar bajnok és olimpikon Bakai József csalódásként élte meg a magyar atléták Európa-bajnoki szereplését, érdes véleménye szerint a kontinensviadal nem a rehabilitációt szolgálja és nem is kisiskolások versengése. A 82 éves szakember az olimpia előtt mégis bizakodó.

Krizsán Xénia (elöl) is Bakai József tanítványa volt Forrás: MASZ

Bakai József szavának mindig is volt súlya. A 82 éves, hétszeres magyar bajnok tízpróbázó, a magyar atlétikai válogatott egykori szövetségi kapitánya olyan ismert sportolók felkészítésével alapozta meg tekintélyét, mint például az Eb-győztes és olimpiai ötödik Papp Margit, a világbajnoki bronzérmes hétpróbázó Ináncsi Rita, az olimpiai döntős Vaszi Tünde vagy éppen Krizsán Xénia. A tavalyi, budapesti világbajnokság egyik hősének, negyedik helyezettjének ma már Szabó Dezső a mestere, de a kiváló többpróbázót ugyancsak Bakai indította el anno a plályán.

A gerince megsérült, Bakai József lelkét azonban nem tudták megtörni. Fotó: Picasa/Mérei László

A három éve súlyos gerincbántalmak miatt tolószékbe kényszerült Bakai József az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatában cseppet sem finomkodva fogalmazott, szavait a Párizsba indulóknak szóló üzeneteknek is lehet tekinteni.

Tisztelni kell az Európa-bajnokság rangját

– Az atlétikai Európa-bajnokság tanulsága a szövetség, az érintett edzők, nem utolsósorban a leszerepelt versenyzők számára az, hogy

világversenyeken csak a hazánk méltó képviseletére alkalmas állapotban lévő versenyzőket tisztességes szerepeltetni, mert ezek az események nem rehabilitációs célokat szolgálnak, de nem is alsós kisiskolások háziversenyei

– hangsúlyozta Bakai, azokat a mondatait idézve, amelyeket az 59 magyar atlétát felvonultató római Európa-bajnokság után posztolt a közösségimédia-felületén.

A tapasztalt szakember szerint tehát Rómában olyan magyar atlétákat is csatába küldtek, akiknek semmi keresnivalója nem volt egy ilyen szintű versenyen.

Kire célzott Bakai József?

Hogy kire, kikre gondolt? Csak találgathatunk. Valószínűleg részben éppen Krizsán Xéniára, aki nyolcadik lett az Eb-n, de lényegesen elmaradtak legjobb eredményeiktől gátfutóink is, Kozák Luca, Kerekes Gréta és Tóth Anna sem volt képes 13 mp-en belüli időre 100 gáton, egyikük sem jutott döntőbe. A lajtsrom persze bővíthető lenne a kevésbé ismert atlétákkal.

– Elszomorított, vagy inkább bosszantott az is, hogy a fiaskó után hiába vártam az önkritikus nyilatkozatokra, ehelyett a problémákat a szőnyeg alá söprő mismás minősítésekkel szembesültem, az igazságot megmásító bizonyítványosztással – folytatta hasonlóan érdes stílusban.

Akik követik Bakai saját oldalának híradásait, tudják, hogy nemcsak az edzők és az atléták szigorú kritikusa, hanem a sportágának és a kimagasló eredményeknek a hírvivője. Szolgáltatása ingyenes és hasznos, a baj az, hogy olykor teljesen feleslegesnek érzi a buzgalmát. Információit maga gyűjti, a szövetséggel már régen nincs kapcsolatban, mert nem hallgatnak a tanácsaira.

Ma is fáj neki München

Bakai József a mai napig bosszúsan gondol a maga 1972-es müncheni szereplésére.

– Az olimpia előtt hiába kértem a szövetségtől és a Csepeltől, hogy legalább egy olyan rudat vegyenek nekem, ami nem túl puha, fekszik a testsúlyomhoz, a rohamon hosszúságához és a technikámhoz. Kérésemet nem teljesítették, így nem csoda, hogy a puha rúddal nyolc lépésre kellett leszűkítenem a rohamom hosszát, hiába igyekeztem, nem átugrottam, hanem lesepertem a lécet. Begurultam, kedvemet vesztettem, feladtam a versenyt. Utaztak is rám, amikor eltiltottak. Attól kezdve kezdtem el versenyzőkkel foglalkozni, velük sokkal többre vittem, mint amit magamból tudtam kihozni – mondta befejezésül a magyar atlétika nagy öregje.