Az angol válogatott hazai pályán megnyerte a labdarúgó-világbajnokságot 1966-ban, ezután pedig az első vereségét 1967-ben, Skócia ellen szenvedte el. A skót szurkolók az ősi rivális legyőzésének amiatt is örülhettek, mert elmondhatták magukról, hogy eszerint az ő csapatuk a világ legjobbja. Innen jött az ötlet, hogy visszamenőleg jegyezzék fel, éppen ki mondhatta el ugyanezt magáról. Végül 2002-ben vizsgálta meg a múltat és rögzítette le a szabályokat néhány eltökélt statisztikus, hogy aztán a következő évben egy Paul Brown nevű újságíró cikket írjon róla a FourFourTwo nevű magazinba, 2011-ben pedig egy 186 oldalas könyv formájában is kiadja a történetet a nem hivatalos labdarúgó-világbajnokokról (UFWC). A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által természetesen el nem ismert cím tulajdonosa azóta is rendre változik, aktuálisan éppen Algéria mondhatja magát nem hivatalos világbajnoknak, de keddtől a négy nappal korábban (tegnap) Magyarországon pályára lépett Svédország is az lehet.
A futballtörténelem első hivatalos válogatottmérkőzését 1872-ben Anglia és Skócia vívta egymással, így onnan indult minden. Az a találkozó 0-0-s döntetlennel zárult, a második összecsapásukon pedig Anglia győzött 4-2-re, így az angolok voltak a világon az első nem hivatalos világbajnokok.
Onnantól kezdve mindig az a férfi A-válogatott birtokolja ezt a címet, aki egy, a FIFA által is elismert találkozón legyőzi az előző tulajdonost – döntetlen esetén a kihívott megőrzi a szerepét.
Az első évtizedekben csak Anglia, Skócia, Wales és Írország csaptak össze egymással, először éppen egy 1909-es Magyarország–Anglia találkozón szerepelt más csapat is az említett négyesen kívül, már a 98. címmérkőzésen. Arra pedig a 197. meccsig, 1939-ig kellett várni, hogy a kvartetten kívül más is birtokolja a címet: Jugoszlávia Anglia legyőzésével vált nem hivatalos világbajnokká.
A magyar válogatott legutóbb 2008-ban volt nem hivatalos világbajnok
Mára eljutottunk odáig, hogy már 53 különböző ország válogatottja mondhatta magát nem hivatalos világbajnoknak az elmúlt másfél évszázadban.
A magyar válogatott 47 címmérkőzést vívott, ezek közül 17-et nyert meg: először 1940-ben tudott győzni, a Svájc elleni sikerrel ült a trónra.
Az említett tizenhétből hétszer kihívottként diadalmaskodott Magyarország: 1940 után 1941-ben, 1943-ban és 1970-ben is Svájc ellen, míg 1971-ben Bulgária, 2007-ben Olaszország, 2008-ban pedig Görögország legyőzésével. Utóbbi alkalomnál a görögök elleni siker után a horvátok, a montenegróiak és a dánok ellen is megőrizte az UFWC-címét a magyar válogatott, és 2008. szeptember 10-én egy Svédország ellen elszenvedett vereség után veszítette el azt. Azóta egyszer, 2010-ben lett volna lehetőség visszaszerezni a címet, de Hollandiában 6-1-re kikaptak a magyarok.
A magyar válogatott a tizenhét megnyert címmérkőzéssel az örökranglista 14. helyén áll. Az élen nem meglepő módon Skócia és Anglia foglal helyet, míg a harmadik Argentína, amely a katari foci-vb-n ezt a címet is elhódította, és egészen 2023 végéig őrizte is. Azóta Uruguay, Elefántcsontpart, Sierra Leone és Libéria is legyőzte az előző tulajdonost, a libériaiak pedig tavaly novemberben veszítették el a trónt egy Algéria ellen elszenvedett vereséggel.
A nem hivatalos világbajnok tehát bő fél éve Algéria, amely azóta Botswana, Mozambik és Gambia ellen is veretlen maradt.
A vb-kijutás kapujában álló észak-afrikaiakra a világ többi válogatottjához hasonlóan júniusban két találkozó vár, ezek közül az elsőn, csütörtökön Ruanda ellen sem kaptak ki. A másodikon, kedden az algériaiak Stockholmba látogatnak, ahol Svédország vendégei lesznek, szintén felkészülési mérkőzésen.
A svédeknek is az lesz a második meccse ebben az időszakban, hiszen pénteken Magyarország ellen, a budapesti Puskás Arénában léptek pályára és győztek 2-0-ra. Mivel Ruanda nem aratott bravúrgyőzelmet Algériában (2-0-ra kikapott), ezért a futballtörténelem 1034. UFWC-mérkőzésén Svédország és Algéria csap össze egymással, és a svédek 2013 februárja óta először birtokolhatnák ezt a címet.
