Ám a későbbi kötetek fényesen bebizonyították, hogy Munro mennyire nem csak műkedvelő, szabadidejében írogató háziasszony. Három évvel a Boldog árnyak után az Asszonyok és lányok élete című kötet a kanadai könyvkereskedők szövetségének díját érdemelte ki, 1980-ban A kolduslány című kötetéért Booker-díjra jelölték.

Fotó: YOUTUBE (KÉPERNYŐKÉP)
Művei azóta is világszerte nagy kritikai és közönségsikert arattak és aratnak, tucatnyi nyelven láttak már napvilágot. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok könyvkritikusainak díját, a rangos Giller Díjat, 2009-ben megkapta a Nemzetközi Man Booker Díjat. 2013-ban neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, a mindössze egymondatos indoklás a modern novella mestereként jellemezte az írónőt, aki tökélyre fejlesztette a regény mögött háttérbe szoruló novella műfaját.
A kanadai Csehovként is emlegetett Munro a kortárs novella mestere, „a kis emberek, nagy érzések” krónikása. Ahogy egyik méltatója, a szintén kiváló amerikai író, Jonathan Franzen megjegyezte, semmi másról nem ír, mint az emberről, csakis az emberről. Visszafogott megfigyelő, akinek tekintete elől nem lehet elbújni, mindent tud gyarlóságainkról, botlásainkról, bűntudatunkról, bizonytalanságunkról, arról, hogyan cselekszünk vagy éppen nem cselekszünk válságos helyzetekben.
Munro művei magyarul is olvashatók, az utóbbi években a Park Kiadó gondozásában látott napvilágot többek között az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, a Mennyi boldogság!, a Drága élet, a Kilátás a Várszikláról és az Ifjúkori barátnőm című könyve. Az idén jelent meg magyarul tizenharmadik kötete A Jupiter holdjai címmel, amelyben különböző nők történetein keresztül az emberi viszonyok kínját ábrázolja a tőle megszokott fanyar humorral.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!