Amióta Hagyó Miklós, a szocialisták egykori főpolgármester-helyettese – a „nokiás Hagyó” – Strasbourgban bepanaszolta az őt állítólag penészes cellában őrző hazai börtönhivatalt, majd fölmarkolta az ezért megítélt öt és fél milliós bánatpénzt, egyre több tömlöcbe utalt veszi észre, hogy nicsak, az ő cellája is penészes… Hagyó hagyományt teremtett. Az egyik ilyen penészpanaszos a jövőre szabaduló olaszliszkai lincselő, elsőrendű ifjabb H. Dezső, akinek ötmillió forintot ítélt meg a humanista bíróság. A pernyertes haramia azonban nem tarthatja meg a pénzt, az ugyanis az áldozat, Szögi Lajos családjának jár. Szegények eddig egyetlen vasat sem kaptak a nekik megítélt 42 millióból. (Mellesleg a harmadrendű, 15 évre elítélt Sz. András jómadár is keresetet nyújtott be az állammal szemben, ő is a wellnesst hiányolta.)
Ha kidühöngtük, kikáromkodtuk magunkat, folytatom a hergelést.
Penészes Dezsőnél arcátlanabb figura is akad a Szögi-gyilkos bandában. Egyikük korábban százmilliós pert indított az állam ellen, mondván, a bíró és az ügyész a sértő „lincselés” kifejezést használta az eljárás során. (Erősen duzzogott az érzékeny panaszos, amikor keresetével elhajtották…) Kártérítést kapott viszont egy másik perben az a lator, akinek sirámai közt szerepelt, hogy házi őrizete alatt nem mehetett vasárnaponként misére, ráadásul az eljáró hatóságok rendre tiszteletlenül beszéltek vele. (Nevezettet egyébként többszörös visszaesőként gyilkosság, fegyveres rablás, illegális fegyvertartás, robbanóanyagok birtoklása stb. miatt ítélték el.)
Terjedelmi és idegrendszeri okok miatt itt abbahagyom.
