Szoros verseny után Koncz Zsuzsa kapta idén az Európai Hazafi Díjat. Az énekesnő Magyar György prókátort, illetve az utcai hőbörgésekben fogant Egységes Diákfront ifjait megelőzve vehette át a díjat, melyet 2019-ben alapított Ujhelyi István leköszönő EP-képviselő és amatőr harangozó, illetve Kocsis András Sándor képzőművész-könyvkiadó. Aki nem tudná értelmezni az „európai hazafi” kifejezést, nyugtassa meg magát, nincs egyedül. (Támpont lehet a megfejtésben, hogy eddig olyan notabilitások vehették át a díjat, mint Bródy János zenész, Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke, illetve a hányattatott Iványi Gábor lelkész.)
Hogy miért lett Koncz Zsuzsából „európai hazafi”, azt nem sikerült megfejtenem.
Mankóként használt legutóbbi nyilatkozataiból csupán annyit sikerült megtudnom, hogy szegény nem érzi jól magát a mai Magyarországon. Nem a rendszerváltásban csalódott, csak abban, ami utána jött… „Abban az oda-vissza teszetoszaságban, ami az elmúlt körülbelül tizenöt évet jellemzi, melyben szinte lehetetlen szilárd pontot találni.” Vagy legalábbis neki nem sikerült találnia. (Előtte a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányoknál még talált szilárd pontokat, de hát hol van az már…)
Néhány évvel ezelőtt az ATV Egyenes beszéd műsorában arról beszélt a dalnoknő, hogy a magyar nép és a magyar nyelv „elfajzott”
– részletekre nem tért ki (a meghökkent Egon meg csak hallgatott, mint hal a szatyorban) –, de talán nem ezért lett most „európai hazafi”. Inkább arra tippelek, hogy ez az elismerés még az 1978-as kubai Világifjúsági Találkozón kántáló Koncz Zsuzsinak szólt, aki közben az Országos Béketanácsban is európai hazafit alakított. Kelet-európait.
