Huzalokkal manipulálják az agyat

Érme nagyságú eszköz beépítésével kísérleti állatok agyi aktivitását érzékeli az Elon Musk által megálmodott elektronikai berendezés. Ezzel nemcsak jeleket vesznek, hanem ingerlik is az idegsejteket. A végső cél a gyógyítás, emlékek tárolása és agyi kapcsolat mesterséges intelligenciát használó eszközökkel.

Washington, 2020. május 10. A 2020. március 9-i képen Elon Musk, a Tesla amerikai elektromosjármû-gyártó vállalat vezérigazgatója a SATELLITE 2020 elnevezésû konferencián beszél Washingtonban. Május 9-én Musk Twitteren megfenyegette Kalifornia állambeli Alameda megye hatóságait, hogy elköltözteti a cégnek a Kalifornia állambeli Fremontban fekvõ székhelyét és talán az üzemet is, mert a koronavírus-járvány miatt nem adták meg az engedélyt, hogy újraindítsa a gyártást. MTI/AP/Jeff Chiu Fotó: Jeff Chiu

A világ harmadik leggazdagabb emberét, Elon Muskot nem kell bemutatni. Egyik cége gyártja a Tesla elektromos autót, míg egy másik vállalkozása, az űrkutatásban érdekelt SpaceX nagy teljesítményű rakétája vitt a bolygóközi térbe egy Teslát, amely az indulás után néhány hónappal messze a Mars pályáján túl járt. Eddig kevés szó esett az előzőekhez hasonlóan izgalmas vállalkozásáról, a 2016-ban alapított Neuralink programról, amely agy–számítógép interfész létrehozásán fáradozik. Ennek segítségével lehetővé válik (válhat) a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelése, az emlékek korlátlan tárolása, de még a gondolatolvasás is.

A múlt héten bemutatott készülék érmére hasonlít, amelynek egyik oldalán rendkívül vékony huzalok vannak. A koponyába ültethető eszköz huzalai néhány milliméter mélyen az agy felszínébe ágyazódnak. A hajszálnál körülbelül tízszer vékonyabb szálak összesen 1024 elektródával csatlakoznak az agykéreghez. Ezek a vezetékek észlelhetik az idegsejtek aktivitását, illetve saját elektromos jeleket kibocsátva aktiválhatják azokat. – Remény van arra, hogy ezek az apró készülékek képesek az idegsejtek működésének befolyásolására, segítve az agyban és a gerincvelőben keletkező idegrendszeri problémák kezelését. Sőt a távoli jövőben lehetővé tehetik a számítógépek és az emberi agy integrálását – mondta a bemutatón Musk.

A Neuralink csapata három sertésen mutatta be az eszközt. Joyce-nak nem volt implantátuma, Gertrude-é az állat orrában lévő idegsejtek működését figyelte. (Musk a bemutatón egy képernyőn olyan élő jeleket mutatott a Neuralink készülék segítségével, amelyek Gertrude orrának az ételhez vagy a földhöz érintésekor keletkeztek.) A harmadik disznónak, Dorothynak előbb beültették, majd eltávolították az implantátumát. Dorothy azt illusztrálja, hogy a Neuralink-kezelés után egészséges, a normális sertéstől megkülönböztethetetlen marad az állat. Musk szerint ez fontos információ a majdani (ember) felhasználóknak, mert az eszközöket időnként el kell távolítani. Bár lenyűgöző az eredmény, szakértők szerint kétséges az eszköz megbízhatósága. Az agy sérülését próbálták minimalizálni, de a károsodás néha még az embereknél sem könnyen megfigyelhető, nemhogy a disznóknál – hangzik egy kritikus vélemény.

A Neuralink csapat tagjai a lehetséges felhasználási lehetőségek között említették a látás helyreállítását a szemsérült embereknél, a fájdalomérzet csökkentését vagy éppen az emlékek rögzítését. Ezen célok némelyike elérhetőnek tűnik – például bizonyos gerincsérülések kezelésében jelentős eredményeket értek el. Egy emlék vagy gondolat rögzítéséhez azonban a jelenleginél sokkal jobban kellene ismernünk az agy működését, amelyhez azonban még nincs megfelelő technológiánk.