Az ismeretlen fáraó a régészek eddig elvégzett vizsgálatai szerint az ókori Egyiptom úgynevezett második átmeneti korában a Kr. e. 1700 és 1600 körüli időszakban uralkodhatott, ám egyelőre még kérdéses a személyének azonosítása.
Ismeretlen fáraó nyugszik az Anubisz-hegyen
Az új királysírt az Anubisz-hegyi nekropoliszban fedezték fel. Az ókori Egyiptomban szent helyként tisztelt Anubisz-hegy egy piramisra emlékeztető magaslat a Sohag tartományi Abüdosz melletti sivatagos területen, amit a Középbirodalom korában a XII. dinasztia idején kezdtek el temetkezési helyként használni. Az Anubisz-hegy lehetett a feltételezett Abüdosz-dinasztia, egy igen rövid életű uralkodócsalád nekropolisza is az egyiptológusok szerint – írja a Heritage Daily archeológiai hírportál.
Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium bejelentése szerint a nekropoliszban végzett ásatások során egy mindeddig ismeretlen fáraó királyi sírját fedezték fel. Az öt méter magas faragott mészkő kváderekből és vályogtéglákból épített uralkodói síremléket hét méterrel a talajszint alatt találták meg. A sírkamra bejáratára Ízisz és Nebethet istennő nevét megemlítő szent szövegeket véstek.
Ízisz az ókori egyiptomi mitológia egyik legjelentősebb istensége, Ozirisz testvére és felesége, illetve Hórusz anyja volt. Anyaistennőként a varázslás, a termékenység, a víz és a szél, valamint a tengerészek istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma volt. Nebethet istennő, Ré dédunokáját általában Ízisszel együtt jelenik meg az óegyiptomi ábrázolásokon és szövegekben.
A sírkamrában számos tárgyi leletre bukkantak, köztük olyan sárgásszínű szalagokra is, amelyeken hieroglif írásnyomok láthatók. Mivel a szalagok rendkívül rossz állapotban maradtak fenn, a rájuk írt szöveg nagyobb része olvashatatlan, bár szakértők szerint az elhunyt uralkodó kartusa (a fáraó hieroglif neve) is nagy valószínűséggel szerepelhetett a szalagokon.
Ezért nehéz meghatározni, hogy ki lehetett az ismeretlen fáraó
Dr. Joseph Wagner, a Pennsylvaniai Egyetem régészeti kutatócsoportjának vezetője megjegyezte,
hogy a sír építészeti és dekorációs stílusa nagyon hasonlít a második átmeneti korban uralkodott Szenebkai sírjához,
amelyet szintén dr. Wagner fedezett fel még 2014-ben, Abüdosz déli részén. Dr. Mohamed Iszmail Khaled, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára a következőket mondta a rendkívül jelentős felfedezéssel kapcsolatban: „A síremlék friss bizonyíték a régió királyi temetkezési gyakorlatról, ami mélyebb betekintést enged a korszak összetett politikai viszonyaiba.”
A nagy rejtély azonban magának a fáraónak a személye, akivel kapcsolatban egyelőre még csak találgatnak az egyiptológusok.
Felvetődött, hogy az ismeretlen fáraó Szenebkai egyik leszármazottja lehet.
A Középbirodalom összeomlását követő időszak, az úgynevezett második átmeneti kor, amelyből a most felfedezett királysír is származik, az óegyiptomi történelem egyik legzűrzavarosabb szakasza, aminek még a datálása sem egyértelmű a történészek között.
Akadnak, akik a második átmeneti korhoz sorolják a XIII. és a XIV. dinasztia idejét is, mások azonban csak a hükszosz uralmat értik alatta. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a második átmeneti kor Kr. e. 1793-tól Kr. e. 1532-ig tartott.
A Középbirodalom összeomlását egy Kis-Ázsiából érkezett harcias népcsoport, a hükszoszok okozták, aki a birodalom keleti határáról törtek be Egyiptom területére. A hódító hükszoszok átvették az egyiptomi nyelvet, valamint kultúrát, és ők adták a XV., illetve a XVI. dinasztia uralkodóit is. Egész Alsó-Egyiptom, valamint Felső-Egyiptom északi része hükszosz uralom alá került, Felső-Egyiptom megmaradt területein pedig a XVII. dinasztia fáraói gyakorolták a hatalmat, a hükszoszok vazallusaiként.
A több évszázadig kitartó hükszosz uralomnak I. Jahmesz fáraó vetett véget, akinek trónra lépésével kezdődött el a XVIII. dinasztia uralkodása, illetve az Újbirodalom kora. A második átmeneti kor zavaros viszonyai kevéssé dokumentáltak, ezért bizonytalan, hogy ki lehetett az az ismeretlen fáraó, akinek Abüdosz közelében megtalálták a sírkamráját.
Páratlanul érdekes új leletek
Ezzel egyidejűleg a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) egyiptomi régészeti missziója egy római korból származó fazekasműhelyt fedezett fel a szintén Sohag tartományi Banaweet faluban. A lelőhelyen, amelyről úgy tartják, hogy a régió egyik legnagyobb kerámiagyártó központja volt, kemencék, hatalmas tárolóterületek és 32 démotikus, illetve görög nyelvű ostraca (feliratos kerámiatöredék) került elő. Ezek a szövegek ritka betekintést nyújtanak az ókori kereskedelmi ügyletekbe és adóbeszedési rendszerekbe.
Számos vályogtégla sírt is feltártak emberi maradványokka és családi temetkezésekkel,
köztük egy alvó helyzetben talált gyermekmúmiával, aki színes szőtt sapkát viselt,
de a régészek egy harmincas éveiben járó nő koponyáját is feltárták. Találtak továbbá növényi maradványokat, köztük búzagyökereket, árpamagokat és doumpálma gyümölcsöket, amelyek fontos adalékul szolgálnak a régió mezőgazdasági történetéhez. Sherif Fathy turisztikai és régiségügyi miniszter a friss felfedezéseket Egyiptom gazdag kulturális örökségének népszerűsítése és az akadémiai kutatások támogatása szempontjából is jelentősnek értékelte.
Megjegyezte, hogy ezek az eredmények a minisztérium elkötelezettségét is tükrözik a hazai és külföldi, ásatásokat végző kutatócsoportok támogatása mellett. Mindenesetre rendkívüli eseménynek számít, hogy több mint egy évszázad után rövid időn belül két új királysírt is felfedeztek Egyiptomban, II. Thotmesz és az ismeretlen fáraó síremlékét.
Amit eddig tudni lehet az ismeretlen fáraóról:
- a zűrzavaros második átmeneti kor első felében, a hükszosz uralom idején,
- legnagyobb valószínűséggel Kr. e. 1700 és 1600 között ülhetett a trónon,
- és lehetséges, hogy Szenebkai fáraó leszármazottja.
