Ismeretlen fáraó sírját fedezték fel Egyiptomban

Alig néhány hete jelentették csak be, hogy felfedezték az újbirodalmi XVIII. dinasztia negyedik fáraójának, II. Thotmesznek, Hatsepszut királynő féltestvérének temetkezését, az első fáraósírt azóta, hogy 1922 novemberében Howard Carter megtalálta Tutanhamon szinte teljes épségben fennmaradt síremlékét. Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium közleménye szerint most egy újabb királysírt, méghozzá egy mindeddig ismeretlen fáraó temetkezését fedezték fel Abüdoszban.

Ismeretlen fáraó síremlékére bukkantak az óegyiptomi régészeti leletelben igen gadag Abüdosz határában ( a kép illusztráció) Fotó: Wikimedia Commons/Steve F-E-Cameron

Ámon kápolnája Abüdoszban. Abüdosz környékén számos jelentős óegyiptomi emlék található   Forrás: Wikimedia Commons/Olaf Tausch

A nagy rejtély azonban magának a fáraónak a személye, akivel kapcsolatban egyelőre még csak találgatnak az egyiptológusok. 

Felvetődött, hogy az ismeretlen fáraó Szenebkai egyik leszármazottja lehet. 

A Középbirodalom összeomlását követő időszak, az úgynevezett második átmeneti kor, amelyből a most felfedezett királysír is származik, az óegyiptomi történelem egyik legzűrzavarosabb szakasza, aminek még a datálása sem egyértelmű a történészek között.

Akadnak, akik a második átmeneti korhoz sorolják a XIII. és a XIV. dinasztia idejét is, mások azonban csak a hükszosz uralmat értik alatta. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a második átmeneti kor Kr. e. 1793-tól Kr. e. 1532-ig tartott.

A Középbirodalom összeomlását egy Kis-Ázsiából érkezett harcias népcsoport, a hükszoszok okozták, aki a birodalom keleti határáról törtek be Egyiptom területére. A hódító hükszoszok átvették az egyiptomi nyelvet, valamint kultúrát, és ők adták a XV., illetve a XVI. dinasztia uralkodóit is. Egész Alsó-Egyiptom, valamint Felső-Egyiptom északi része hükszosz uralom alá került, Felső-Egyiptom megmaradt területein pedig a XVII. dinasztia fáraói gyakorolták a hatalmat, a hükszoszok vazallusaiként. 

Egy hükszosz ábrázolása a második átmeneti korból. Forrás: Wikimedia Commons

A több évszázadig kitartó hükszosz uralomnak I. Jahmesz fáraó vetett véget, akinek trónra lépésével kezdődött el a XVIII. dinasztia uralkodása, illetve az Újbirodalom kora. A második átmeneti kor zavaros viszonyai kevéssé dokumentáltak, ezért bizonytalan, hogy ki lehetett az az ismeretlen fáraó, akinek Abüdosz közelében megtalálták a sírkamráját.

Páratlanul érdekes új leletek

Ezzel egyidejűleg a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) egyiptomi régészeti missziója egy római korból származó fazekasműhelyt fedezett fel a szintén Sohag tartományi Banaweet faluban. A lelőhelyen, amelyről úgy tartják, hogy a régió egyik legnagyobb kerámiagyártó központja volt, kemencék, hatalmas tárolóterületek és 32 démotikus, illetve görög nyelvű ostraca (feliratos kerámiatöredék) került elő. Ezek a szövegek ritka betekintést nyújtanak az ókori kereskedelmi ügyletekbe és adóbeszedési rendszerekbe. 

A feltárt leletek egy része. Fotó: Ministry of Tourism and Antiquities

Számos vályogtégla sírt is feltártak emberi maradványokka és családi temetkezésekkel, 

köztük egy alvó helyzetben talált gyermekmúmiával, aki színes szőtt sapkát viselt, 

de a régészek egy harmincas éveiben járó nő koponyáját is feltárták. Találtak továbbá növényi maradványokat, köztük búzagyökereket, árpamagokat és doumpálma gyümölcsöket, amelyek fontos adalékul szolgálnak a régió mezőgazdasági történetéhez. Sherif Fathy turisztikai és régiségügyi miniszter a friss felfedezéseket Egyiptom gazdag kulturális örökségének népszerűsítése és az akadémiai kutatások támogatása szempontjából is jelentősnek értékelte. 

Az egyik legérdekesebb leletnek egy gyermek múmiája számít. Fotó: Ministry of Tourism and Antiquities

Megjegyezte, hogy ezek az eredmények a minisztérium elkötelezettségét is tükrözik a hazai és külföldi, ásatásokat végző kutatócsoportok támogatása mellett. Mindenesetre rendkívüli eseménynek számít, hogy több mint egy évszázad után rövid időn belül két új királysírt is felfedeztek Egyiptomban, II. Thotmesz és az ismeretlen fáraó síremlékét.

Amit eddig tudni lehet az ismeretlen fáraóról:

• a zűrzavaros második átmeneti kor első felében, a hükszosz uralom idején,
• legnagyobb valószínűséggel Kr. e. 1700 és 1600 között ülhetett a trónon,
• és lehetséges, hogy Szenebkai fáraó leszármazottja.