A megalodon a Paleotologia Electronica tudományos szaklapban publikált új tanulmány szerint sokkal nagyobb lehetett a jelenleg elfogadott méretéhez képest, mert a legnagyobb egyedeik teljes testhossza elérhette a 24,3 métert, ami 4,5 méterrel hosszabb az eddig feltételezett maximális méretnél. A tanulmányt jegyző szaktudósok modellezése szerint megalodon testformája is más lehetett az eddig feltételezettekhez képest; az óriási cápa kevésbé volt robusztus és inkább arányosan karcsú lehetett.
Megalodon, a rejtélyek cápája
A fogmaradványok alapján elvégzett korábbi becslések szerint a megalodon őscápa mérete legfeljebb 18-20 méter körüli lehetett – nyilatkozta a Live Science tudományos hírportálnak Phillip Sternes tengerbiológus, a San Francisco-i Sea World oktatója és a tanulmány társszerzője. A megalodon – a legújabb rendszertani besorolása szerinti tudományos fajnevén az Otodus megalodon –, a miocén időszak elején, nagyjából húszmillió éve bukkant fel és 3,6 millió éve, a pliocén időszak végén tűnt el a világtengerből.
A kihalt óriásfogú cápák a paleocén időszakban, mintegy 60 millió éve jelentek meg a világtengerben, a 9-10 méter hosszú Otodus obliqus volt a közös ősük. A csoport utolsó faja, az Otodus megalodon rendszertani helyzetével kapcsolatban számos vita volt a közelmúltban. Először a Carcharodon nemzetségbe sorolták, amibe a recens nagy fehér cápa is tartozik, majd egy új nemzetségbe, a Carcharocles genusba sorolták át. A jelenlegi többségi álláspont szerint viszont a megalodon az Otodus nemzetségbe sorolandó. A megalodon a miocén időszakban a mai Magyarország területét elborító Bádeni-tengerben is honos fajnak számított, amit a hazai fogleletei bizonyítanak.
A Csendes-óceán mélyéről felhozott néhány fosszilis megalodonfog elemzése alapján egyes kutatók azonban úgy vélik, hogy a hatalmas őscápa utolsó mohikánjai ennél jóval később, 40-12 ezer éve veszhettek ki, vagyis a legutolsó túlélőik még a Homo sapiens kortársai lehettek.
Mivel az összes kihalt és recens cápafaj a porcos halak alosztályába (Chondrichtyes) tartozik, porcos vázszerkezetük miatt a régmúlt cápáinak csak kivételesen ritkán maradtak fenn a fosszilis vázelemei. A leggyakoribb megalodonmaradványok a rendkívül ellenálló fogak néhány megkövesedett csigolya mellett. Az eddig fellelt legteljesebb fosszilis megaladonváz egy 11 méter hosszú csigolyasor volt az állkapcsokkal együtt.
Bálnaméretű lehetett a hatalmas tengeri ragadozó, a megalodon
Az új tanulmányt jegyző kutatók az általuk megvizsgált nagyszámú megalodonmaradványt több mint 150 ma élő (recens) és kihalt cápafaj morfológiai sajátosságaival hasonlították össze abból a célból, hogy minél jobb képet kapjanak a megalodon valós méreteiről.
Vizsgálataik során a megalodon törzsének arányait pontosan 145 ma élő és 25 kihalt cápafaj hasonló paramétereivel vetették össze.
Abból a hipotézisből kiindulva, hogy a megalodon testfelépítésének arányai a vizsgált többi cápafajéhoz hasonlóak, a legteljesebben fennmaradt váz 11 méteres törzsszakaszát extrapolálva a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy ennek az egyednek a fejhossza 1,8 méter, a farokúszójának mérete 3,6 méter, így a teljes testhossza 16,54 méter lehetett.
A valaha megtalált legnagyobb megalodoncsigolya azonban 23 centiméter átmérőjű volt, vagyis 7,6 centiméterrel nagyobb, mint a vizsgált 16,54 méter hosszú cápa legnagyobb csigolyája. A korábban meghatározott arányokra alapozott számítás szerint e nagyobb csigolya egykori tulajdonosának a teljes testhossza 24,3 métert tett ki.
A tengerbiológusok a cápák teljes testhossza (TL) alatt az adott egyed orrporcának csúcsától a farokúszó felső lebenyének végéig mért távolságot értik lábban, illetve méterben és centiméterben kifejezve.
A kutatók a modellszámításaikkal azt is megállapították, hogy a megalodon újszülött ivadékainak teljes testhossza 3,6-3,9 méter között lehetett, ami azonos a recens kifejlett nagy fehér cápa hím egyedeinek közepes testhosszátlagával.
Nem lehet a mai nagy fehér cápa gigantikus változatának tekinteni
A tanulmányt jegyző szaktudósok azt is vizsgálták, hogy milyen lehetett a megalodon valós testformája. A megalodon fosszilis fogainak ugyanúgy fűrészezett a széle, mint a recens nagy fehér cápáé. A fogazat formája is hasonló a két fajnál; a felső állkapocsban szélesebb, az alsó állkapocsban pedig keskenyebb, háromszög formájú fogak ülnek, természetesen a megalodon fogai sokkal nagyobbak voltak, mint a nagy fehér cápáé. A fogazat hasonlóságai korábban arra a feltételezésre indította a kutatókat, hogy a megalodon testformája is hasonló lehetett a fehér cápáéhoz.
A korábbi tanulmányok egyszerűen azt feltételezték minden bizonyíték nélkül, hogy a megalodon úgy nézett ki, mint a modern fehér cápa gigantikus változata
– nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Kenshu Shimada, a chicagói DePaul Egyetem paleobiológia-professzora a Live Science-nek. Az új tanulmány szerint azonban a megalodon valójában sokkal karcsúbb és áramvonalasabb lehetett, mint a recens nagy fehér cápa.
A felülvizsgált maximális testméret, valamint az olyan nagy tengeri élőlények, mint a cetcápák (Rhincodon typus), az óriáscápák (Cetorhinus maximus) és a bálnák vízben való mozgásának hidrodinamikai modellje alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a megalodon korántsem volt olyan zömök, mint a nagy fehér, hanem leginkább a recens citromcápákéhoz (Negaprion spp.) hasonlított a testfelépítése. Mindaddig azonban, amíg nem sikerül egy még épebb megalodonvázat fellelni, a valós testformáját sem tudhatjuk teljes pontossággal rekonstruálni.
Vannak még nyitott kérdések
Nem mindenki ért egyet azonban az új tanulmány végkövetkeztetéseivel. Így például Jack Cooper, a Swansea Egyetem megalodonkutatója nem ért egyet azzal a konklúzióval, hogy a megalodon sokkal inkább a recens citromcápára, mintsem a nagy fehér cápára hasonlíthatott. „Azok a hidrodinamikai modellezési módszerek, amelyekkel megpróbálják kizárni ezeket az egyéb testformákat, elsősorban a bálnákon alapulnak, amelyek csontváza és úszási módja is teljesen eltér a cápákétól, azaz, míg az előbbiek függőleges, addig a bálnák vízszintes farokmozgással úsznak” – magyarázza Jack Cooper.
„Bár a javasolt testmodellt, mint ilyet, egy lehetséges munkahipotézisnek tekinthetjük, de a korábbi rekonstrukciókat sem lehet még véglegesen kizárni” – magyarázza a szakember. Minden idők leghatalmasabb húsevő cápája, a megalodon így egyelőre még további titkokat őriz.
A legújabb kutatások szerint:
- a megalodon maximális testhossza meghaladta a 24 métert,
- testformája nem volt olyan robusztus, mint a ma élő nagy fehér cápáé,
- újszülött ivadékai 3,6-3,9 méteres hosszúsággal jöttek a világra,
- testfelépítése leginkább a recens citromcápákéhoz hasonlíthatott.
