Miért érdekes ez? A földi adatközpontokhoz nagyméretű hűtőrendszerekre van szükség, amelyek hihetetlen mennyiségű édesvizet használnak a processzorok hűtésére, de az űrben a hűtés víz nélkül is megoldható. Ennek eredményeként az adatközpontok költségei, beleértve az indítási költségeket is, a földi költségek tizedére csökkenthetők. A tervek szerint a napelemekkel 4 négyzetkilométernyi területet látnak el.
Az Nvidia adatközpont-platformjai hasznosulhatnak a katasztrófaelhárítás és környezeti monitoring területén, mivel a nagy felbontású képek mesterséges intelligenciával gyorsított feldolgozása lehetővé teszi a bozóttüzek, árvizek és olajszennyezések azonnali azonosítását, és gyors riasztásokat indít. Az időjárási minták és a hosszú távú éghajlatváltozások agilis és pontos nyomon követése megoldja a légköri adatok fejlett elemzését. A fejlesztés nagy hatással lehet az infrastruktúra- és erőforrás-gazdálkodásra: az összetett objektumok észlelésének és trendelemzésének automatizálása lehetővé teheti a globális energiahálózatok, a közlekedési hálózatok és a mezőgazdasági viszonyok autonóm felügyeletét.
„Elérkezett az űr-számítástechnika, az utolsó határ. Ahogy műholdkonstellációkat telepítünk és egyre mélyebbre ásunk az űrben, az intelligenciának ott kell jelen lennie, ahol adatok keletkeznek” – mondta Jensen Huang.
A mesterséges intelligencia feldolgozása az űrben és a földi rendszereken keresztül lehetővé teszi a valós idejű érzékelést, döntéshozatalt és autonómiát, az orbitális adatközpontokat felfedező eszközökké, az űrhajókat pedig önnavigáló rendszerekké alakítva. Bátran eljuttatjuk az intelligenciát oda, ahová korábban még soha nem jutott.
