Cukrot találtak a Tejútrendszer központi régiójában

Nem csak az univerzum távoli mélységei, hanem a szűkebb kozmikus lakóhelyünk, a Tejútrendszer is képes folyamatosan meglepetéseket okozni. Legutóbb az eritrulózt, itt, a Földön főleg a málnában gyakori cukrot sikerült kimutatnia egy tudóscsoportnak a galaxis központi vidékén fekvő kozmikus gáz- és porfelhőben.

Egy cukor, az eritrulóz molekuláit fedezték fel galaxis egyik kotmikus felhőjében Forrás: MPE/NASA/JPL-Caltech

 „A kivételesen érzékeny megfigyelések, a kiterjedt frekvencia-lefedettség és a rendkívül pontos laboratóriumi spektroszkópiai adatok kombinációjának köszönhetően tudtuk elérni ezt a fontos detektálást” – mondja Izaskun Jiménez-Serra, a tanulmány társszerzője és a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács munkatársa, akit a Live Science tudományos hírportál idéz.

A Saggitarius-Lago csillagközi por-és gázfelhő asztrofotója  Fotó: ESA/NASA - The Hubble Heritage

 „Ezenkívül a csillagászati célpontunk (a G+0,693-0,027) a galaxis egyik leggazdagabb kémiai leltárával rendelkezik, ami jelentősen megnövelte a detektálás valószínűségét”- fűzi hozzá a tanulmány társszerzője. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács szaktudósa ehhez azt is hozzátette, hogy az eritrulóz megtalálása „különösen releváns az élet eredetének kutatása szempontjából”, mivel ez a cukor megváltoztatja a treóz konfigurációját – egy újabb cukorét, amelyről úgy vélik, hogy az RNS-sé és a DNS-sé fejlődött első nukleinsavak prekurzora.

Csillagközi vegyületként épülhetett be az ősi Földbe 

Cukrot már korábban is sikerült kimutatni a Naprendszerből származó meteoritokban és aszteroidákban, főleg a ribózt (egy RNS-építőelemet) és a glükózt, ami a Földön a növényi fotoszintézis terméke. 

A közelmúltban például az OSIRIS-REx misszió által a Bennu aszteroidáról visszahozott mintákban sikerült ribózt és glükózt kimutatni, 

ami arra utal, hogy ezek az élet számára létfontosságú biológiai összetevők nem csak a Földön, hanem a Naprendszer más távoli vidékein is megtalálhatók.

A James Webb űrtávcső felvétele egy intersztelláris molekulafelhőről  Forrás: NASA / ESA / CSA / STScI 

 Korábban a tudósok képtelenek voltak rájönni arra, hogy hogyan lehetne előállítani az eritrulózt a korai Földet szimuláló környezeti körülmények között. Ennek az volt az oka, hogy a laboratóriumi kísérletek nem mutattak ki elegendő eritrulóz-koncentrációt a prebiotikus, vagyis az élet előtti viszonyokat rekonstruáló körülmények között modellezett ősi Föld felszínén -magyarázzák a kutatók.

Az OSIRIS-REx szonda megközelíti a Bennu kisbolygót (művészi ábra)  Fotó: OSIRIS-REx Mission

 A mostani felfedezés -ami kimutatta az eritrulóz jelenlétét egy távoli csillagközi gáz- és porfelhőben -, ezzel szemben arra utal, hogy ez a cukorfajta már korábban is létezhetett az intersztelláris közegben, és így tudott beépülni a Földhöz hasonló sziklás bolygókba, amikor ezek a csillagrendszerükkel együtt a csillagok bölcsőjének tekintett intersztelláris porködökből kialakultak.

Szinte az élet összes alapköve jelen lehet a kozmikus térben 

A kutatók szerint a ribóz, a glükóz és az eritrulóz már azt megelőzően is a Föld „cukorkészletének” a részei lehettek, mielőtt még a bolygónk teljesen kialakult volna. „Az eredmények arra utalnak, hogy az eritrulóz az űrben lévő porszemcséken található egyszerűbb molekulákból keletkezhet, majd összetettebb kémiai rendszerek részévé válhat” – áll a tudóscsoport közleményében. 

Egy szupernóva-maradvány, egy nehéz elemekben is gazdag kozmikus porfelhő asztrofotója  Fotó:  NASA and The Hubble Heritage Team

Ez a legújabb „édes” felfedezés további bizonyítékot szolgáltat arra a korábbi elméletre, miszerint az élet számos, ha nem az összes alapvető összetevője bőségesen megtalálható a kozmikus térben is. „Az egyik legizgalmasabb következő lépés a még összetettebb cukrok, valamint az RNS és más biológiailag fontos vegyületek közvetlen prekurzoraiként szolgáló molekulák keresése lesz” – mondta Jiménez-Serra, a tanulmány társszerzője. 

„Szeretnénk megérteni, hogy a prebiotikus kémia milyen messzire fejlődhet még azt megelőzően, hogy a bolygók egyáltalán kialakulnának, és milyen, az intersztelláris térből száramzó kémiai készletet örökölhetnek a fiatal bolygórendszerek”- emeli ki a további kutatások jelentőségét Izaskun Jiménez-Serra, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács munkatársa. A felfedezés megerősíti azt a hipotézist, hogy az élet kialakulásához szükséges kémiai alapkövek, illetve a földi élet létrejötte is a kozmoszból származó vegyületeken alapulhat.

A tanulmány teljes terjedelmében és angol nyelven itt olvasható el.

A Natural Astronomy szaklapban publikált kutatás bejelentette:

• hogy a Tejútrendszer központjának közelében fekvő G+0,693-0,027 jelű csillagközi ködfelhőben,
• egy olyan cukor, az eritrulóz jelenlétét sikerült kimutatni,
• ami itt a Földön elsősorban a gyümölcsökben gyakori,
• és ami az élet kialakulásához is fontos vegyületnek számít,
• amelyet most első alkalommal detektáltak a Naprendszeren kívül, a csillagközi térben.