Idegenek: földönkívüli mesterséges intelligencia állhat az univerzum hallgatásának hátterében

A Fermi-paradoxon, vagyis annak kérdése, hogy miért nem találunk semmilyen kézzelfogható bizonyítékot a földönkívüli civilizációkra, noha ezekből a valószínűségszámítás szabályai szerint rengeteg létezhet odakint a kozmosz mélységeiben, már régóta komoly fejtörést okoz a tudósok számára. Egy új tanulmányban felállított és igen elgondolkodtató hipotézis szerint a mesterséges intelligencia még nem kellően megértett természete választ adhat az univerzum látszólagos némaságára is, új dimenzióba helyezve a rejtőzködő idegenek utáni kutatások problematikáját.

A kozmosz egyelőre néma számunkra Fotó: ESO/Y. Beletsk/Wikimedia Commons

Frank Drake amerikai csillagász, a SETI egyik megalkotója  Fotó:  Wikimedia Commons/Amalex5

 E különféle hipotézisek közül néhány akár igaz is lehet, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy – egyelőre – nincs semmilyen természettudományos bizonyíték az idegenek létezésére, de természetesen arra sem, hogy az emberiség lenne az egyetlen technikai civilizáció az univerzumban. 

Szergej Ivliev, a matematikai közgazdaságtan doktora most egy új megoldást javasol a paradoxon feloldására, méghozzá az úgynevezett csendes tágulás vagy terjeszkedés szűrőjét.

Egyszerű kockázatkezelési problém lehet az MI számára az űrbéli expanzió

Az új hipotézist megfogalmazó tanulmány központi érve az, hogy  azért lehet látszólag csendes az univerzum, mert mihelyt egy magasan fejlett technikai civilizáció eléri az úgynevezett autonóm MI-kozmoipar (AICI) küszöbét, a „hangos” és erőforrás-éhes birodalmak modellje irracionálissá válik. 

Egyelőre semmi nyoma sincs az idegeneknek  Fotó: Getty Images

Ez azonban messze nem azt jelenti, hogy megáll a terjeszkedésük; ehelyett egy „csendes” rejtőzködő üzemmódba kapcsolnak, amit már olyan racionális célok vezérelnek mint a túlélés, a diverzifikáció, a tudás megőrzése vagy a tudományos megfigyelések elsőrangú fontossága. 

Az AICI küszöbértékét akkor éri el egy civilizáció, amikor már olyan önfenntartó, a saját bolygóján kívüli ipari és számítástechnikai rendszerekkel rendelkezik, amelyek önállóan képesek az űrhardverek tervezésére, gyártására, javítására és indítására a mesterséges intelligencia által közvetített autonómia révén. 

A mesterséges intelligencia állhat az univerzum hallgatása mögött?  Fotó: Science Photo Library via AFP

Már mi is teszünk óvatos lépéseket ebbe az irányba az űrbe telepített adatközpontok megjelenésével, de az igazi AICI – ahol egy civilizáció folyamatos biológiai beavatkozás nélkül is képes kiterjeszteni saját infrastruktúráját a szülőbolygóján túlra -, messze meghaladja a jelenlegi képességeinket – véli a tanulmány szerzője. 

Szergej Ivliev szerint egy igazán racionális és magasan fejlett mesterséges intelligencia elutasítja az űrutazás emberszerű motivációit, 

mint például a presztízst, a politikai alapú űrversenyt, a technológiai fölény fitogtatását vagy más nem racionális jellegű motívumokat. A fejlett mesterséges intelligencia ezek helyett egyszerű kockázatkezelési problémának tekintené egy adott civilizáció térkiterjesztését – írja a tanulmány főbb megállapításait ismertető Live Science tudományos hírportál.

A mesterséges intelligencia és a csendes terjeszkedés hipotézise

Egy szuperintelligens MI-rendszer számára az összes tényező egyetlen mappába, „kosárba” tétele – legyen az egy bolygó, egy naprendszer vagy akár egy galaxis – a legfőbb kockázat, meghibásodási pont megtalálásához vezethet. Ezért a terjeszkedés rendkívül logikus módja az egyetlen meghibásodási pont által jelentett kockázat kiküszöbölése, vagy enyhítése. 

Egy Föld-szerű lakható exobolygó művészi ábrája  Fotó: NASA/Science

Az AICI elérésének pontján például egy 10 kg-os csillagközi szonda egy másik csillaghoz a fénysebesség 1%-ával való elküldésének energiaigénye nagyjából 4,5x10^13 joule – ami egy ilyen vélelmezett magasan fejlett technikai civilizáció teljes energiaforrásának csak az apró töredékét jelenti. 

Az egyik kulcsfontosságú szempont -az előző példánál maradva -, hogy egy 10 kg-os tömegű idegen szonda értelemszerűen nem visz magával sem asztronautákat, sem pedig az űrbeli kolonizációhoz szükséges tömegeket, egyszerűen csak azokat a biológiai „magokat” tartja a fedélzetén, amelyek alkalmasak arra, hogy máshol újraindítsák az életet, ha valamilyen katasztrófa történne az otthoni rendszerrel. 

                                          A Pentagon által nyilvánosságra hozott felvételen egy olyan  objektum látható, amelynek eredetére nem találtak magyarázatot                                                Fotó: Department of Defense

Tartalmazhatná az adott civilizáció szinte teljes tudását és esetleg a biológiai anyagainak egy részét is, lehetővé téve egy kellően fejlett mesterséges intelligencia számára, hogy újjáépítse a teljes civilizációt más helyen, szinte a semmiből. Ez a csendes terjeszkedés lényege, ahol a mesterséges intelligencia kis tömegű és nehezen észlelhető „magrendszereket” küld ahelyett, hogy több ezer biológiai entitást szállítana hatalmas csillagközi űrhajókon.

Lopakodó parányi idegen eszközök, amik talán már itt lehetnek, de nem vesszük észre őket

Ennek a terjeszkedési módszernek további korlátai is lehetnek, beleértve ebbe a távérzékeléssel felfedezett ígéretes exobolygók kiválasztását és minimális helyi erőforrások bevetését a fenntartásukhoz mindaddig, amíg nem lesz rájuk szüksége a szondát küldő idegen civilizációnak. 

A SETI rádióteleszkópjai  Fotó: Wikimedia Commons

Ezenkívül a mesterséges intelligencia korlátozná a szondák önreplikációját is, hogy elkerülje a „szürke ragacs” forgatókönyvet, amikor egy szonda megpróbálja átvenni az irányítást a galaxis egész területén. 

Ez a forgatókönyv nyilvánvaló okot kínál annak megértéséhez, hogy miért nem akadtunk eddig „hangos” techno-szignatúrák nyomára a kozmoszban. 

Ebben a forgatókönyvben egy Kardasov- skála szerinti III. osztályba tartozó civilizáció techno- szignatúrái megtalálásának képtelensége, vagyis a nulla eredmény még egyáltalán nem azt jelenti, hogy a galaxis üres és nincsenek benne fejlett idegen civilizációk.

Az új hipotézis elveti a nagy idegen csillaghajók létezésének  lehetőségét  Fotó: Devianart

A Kardasov-skála egy olyan elméleti matematikai modell, amely a vélelmezett idegen civilizációk technológiai fejlettségének mérőszámait adja meg. A Kardasov-skála alapvetően három kategóriába osztályozza az idegen civilizációk technikai fejlettségét. Az első csoportba azok a civilizációk tartoznak, amelyek csak a saját bolygójuk, a második kategóriába azok, amelyek a saját csillagrendszerük, a harmadik osztályba pedig azok, amelyek már az egész galaxisuk erőforrásainak hasznosítására képesek.

Csupán arra utal, hogy a sikeres idegen civilizációk „csendes” állapotban vannak arra az esetre, ha szükségük lenne a tartalék terveik bevetésére. 

De lehet egy másik, baljóslatúbb következménye is ennek a keretrendszernek. 

Ha az idegen civilizációk képesek észrevétlenek maradni és mi éppen ezért egyet sem találunk a saját kozmikus hátsó udvarunkban, ez arra utalhat, hogy mi vagyunk az első olyan civilizációk egyike, amely elérte ezt a pontot, más szóval a planetáris ipari társadalomból az űrben építkező magasabban fejlett társadalomba való átmenetnek igencsak keskeny a mezsgyéje.

Egyelőre még nem sikerült idegenektől származó mesterséges jeleket detektálnunk  Fotó: Ifl Science

Nagyon valószínű, hogy ezt a fejlettségi fokot már elért idegen civilizációk parányi szondáit még a saját Naprendszerünkben sem tudnánk észre venni, és ha erre nem vagyunk képesek, ez azt jelenti, hogy talán egy olyan, számunkra ismeretlen szűrőbe ütközünk, ami elnémítja a galaxis többi részét előlünk. 

A tanulmányban felvázolt hipotézis igen elgondolkodtató, amit ezért érdemes szem előtt tartani, amikor elkezdjük fejleszteni a saját magasabb szintű mesterséges intelligencia rendszereinket.

Az arXiv preprint szerverre 2026. június 11-én feltöltött tanulmány itt olvasható el angol nyelven.

A tanulmányban felállított hipotézis szerint:

• azok a vélelmezett technikai civilizációk, amelyek már elérték az úgynevezett autonóm MI-kozmoipari szintet,
• rejtett, csendes terjeszkedésben fognak, amiket a szuper mesterséges intelligencia által vezérelt apró, személyzet nélküli csillagközi szondákkal hajtanak végre,
• és amelyek szándékosan nehezen észlelhetők más, főleg alacsonyabb fejlettségű civilizációk számára, mint amilyen jelenleg az emberiség is,
• ez pedig magyarázatot adhat a Fermi-paradoxon megválaszolatlan kérdésére, azaz, hogy miért néma az univerzum számunkra.