Az emberi halhatatlanság szinte mindenki számára a mesék világába tartozó fikció. A híres futurológus, Ray Kurzweil szerint azonban a tudomány és technológia viharos gyorsaságú fejlődése elérkezett arra a szintre, hogy az ember halhatatlansága rövid időn belül megvalósítható realitássá váljon.
Emberi halhatatlanság: fikció vagy valós lehetőség?
Kurzweil jövőre vonatkozó prognózisait nem lehet egyetlen kézlegyintéssel elintézni. A technológiában és a mérnöki tudományokban igencsak jártas szakember például már 1990-ben helyesen megjósolta, hogy a számítógép 2000-re le fogja győzni a legtehetségesebb sakk-világbajnokokat is. Ugyancsak pontos előrejelzést adott az okostelefonok és hordozható számítógépek, a laptopok, továbbá az internet viharos gyorsaságú elterjedéséről akkor, amikor ezek az eszközök jószerével még nem is léteztek.
A nagy hírnévre szert tett futurológus 2010-ben 20 évre visszamenőleg áttekintette a saját jóslatait, hogy felmérje, mennyiben bizonyultak helyesnek a prognózisai. Ray Kurzweil azt állítja, hogy az 1990 és a 2010 közötti időszakra vonatkozó 147 jóslatából 115 bizonyult "teljesen helyesnek", míg további 12 lényegében helyesnek, és csak három prognózisa volt teljesen téves.
A jövőkutatás vagy futurológia olyan társadalomtudomány, amely a lehetséges, a valószínűsíthető és kívánatos jövő problematikájával, az ehhez kapcsolódó nézetekkel, illetve mítoszokkal foglalkozik.
Ez utóbbiak egyike volt például az a be nem vált jóslata, miszerint 2009-től az önvezető autók fogják átvenni a dominanciát a közúti közlekedésben.
Noha az emberi halhatatlanságra vonatkozó jövendölései több mint merészek, és nagy valószínűséggel tévesek is,
ám ennek ellenére sem lehet teljesen elvetni az ezzel kapcsolatos felvetéseit. Kurzweil már jó ideje közöl olyan merész jóslatokat ugyanis, melyek közül számos prognózisa megvalósult, még pedig igen figyelemreméltó módon az általa megadott határidőre.
"2029 az az általam megjósolt konzisztens dátum, amikor a mesterséges intelligencia átmegy majd egy érvényes Turing-teszten, és ezáltal eléri az emberi intelligencia szintjét" - nyilatkozta Kurzweil még 2017-ben a Futurism című szaklapnak. "2045-re tűztem ki a szingularitás dátumát, amikor is az általunk létrehozott mesterséges intelligenciával való egyesülés révén a hatékony intelligenciánkat a jelenlegi milliárdszorosára növeljük" -mondja Ray Kurzweil, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz.
Ray Kozweil jövőkutatási előrejelzései: hogyan fogja megváltoztatni a technológia az emberi életet 2030-ra?
Ami a halhatatlanság problematikáját illeti, Kurzweil úgy véli, hogy már 2030-ra képesek leszünk "minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamot". A mesterséges intelligencia, a genetikai mérnökség és a nanotechnológia összekapcsolásával a - Kurzweil szerint - 2045-re elérhető szingularitás felé haladva azt fogjuk látni, hogy nanobotoknak nevezett mikroszkopikus robotok haladnak át a véráramunkon, javításokat végeznek a sejtes szöveteinkben, illetve az agyunkat összekapcsolják az információs felhővel ami lehetővé fogja tenni, hogy pusztán az agytevékenységünkkel e-maileket, videókat vagy emlékeket küldjünk.
Kurzwell szerint ezek az apró eszközök jelentik az orvostudomány jövőjét, illetve a gyógyítás forradalmát. A nanobotok az emberi keringési rendszerben "őrjáratozva" folyamatosan ellenőrizni fogják a test állapotát és a sérült sejteket kijavítva képesek lesznek visszafordítani az öregedés folyamatát. Ha ez a technológia megvalósul, nem csak a betegségeket akadályozhatja meg még a megjelenésük előtt, hanem sejtszinten is folyamatosan helyreállíthatja az emberi testet, gátat vetve ezzel az öregedés folyamatának. Ray Kurzweil számára a szingularitás, vagyis az emberi intelligencia és az AI összekapcsolása nem félelmetes, hanem olyan egyedülálló lehetőség, ami folyamatosan javítja az emberi természetet, és végül "istenszerűvé" tesz bennünket. "Viccesebbek leszünk. Szexibbek leszünk. Jobban fogjuk majd a szerető érzéseket kifejezni" - mondta erről a több mint merésznek számító jóslatáról még 2015-ben.
"Ha például tízezer számítógéphez akarok hozzáférni két másodpercre, megtehetem majd és mindezt vezeték nélkül úgy, hogy a számítási teljesítményem is tízezerszeresére növekszik az információs felhőben. Ezt fogjuk tenni a neokortexünkkel" - vélekedik a közeljövő tendenciáiról a futurológus. Nanorobotokat használnak majd arra, hogy például gyógyszereket szállítsanak az agydaganatokba, de a következő néhány év jelentős előrelépése nélkül nehéz belátni, hogyan érhetnénk el ezt a korszakalkotó határt hét éven belül. Ami kétségtelen, hogy az agy-számítógép interfészek jelentősen fejlődésen mentek át az elmúlt évek során, így például egy ehhez fűződő kísérletben a lebénult betegek csak az elméjük segítségével képessé váltak a pinpongozásra.
A halhatatlanság tudományos hipotézise komoly etikai és filozófiai kérdéseket vet fel
A halhatatlanság kérdése már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodókat, alaposan megmozgatva az emberi fantáziát. A halhatatlanságot biztosító csodás elixírektől kezdve a halált legyőző mitológiai alakokig bezárólag az örök élet reménye mindig is csábító gondolatnak tűnt. Egészen a közelmúltig ez a probléma azonban sohasem lépett túl a filozófia határain. A mesterséges intelligencia, a gén és a nanotechnológia megjelenésével, illetve viharos ütemű fejlődésével azonban az élet meghosszabbításának lehetősége a fantázia világából átlépett a tudományosan megalapozható lehetőségek közé. Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia forradalma napjainkban már itt áll a kapuban.
A Google és a Microsoft 2023-ban az AI-n alapuló rendkívül fejlett chatbotokat fejlesztett ki, amelyek egyszerre érdekesek és ijesztők is.
Sokakat aggaszt az emberi kontrollon kívül tanuló autonóm és önmagát fejlesztő mesterséges intelligencia,
ami egyes félelmek szerint egy bizonyos ponton túl szembefordulhat a megalkotójával. Kuzweil halhatatlanságról alkotott víziója a tudomány megkérdőjelezhetetlen erejébe vetett reményen alapul. Ám az emberi halhatatlanság kérdésköre a tudományos-technológiai lehetőségek határán túlnyúló rendkívül komoly etikai, illetve filozófiai kérdéseket is felvet. Ha megszüntethetővé válna az emberi öregedés folyamata, vagyis a természetes okból bekövetkező halál, vajon hogyan tudnák kezelni a társadalmak a robbanásszerű népességnövekedést, a rendelkezésre álló erőforrások elosztását és a gazdasági egyensúly fenntartását?
Az is kérdés - bár ez természetesen jelenleg még fikció -, hogy a potenciális halhatatlanság csak a gazdagok kiváltsága, vagy minden ember számár hozzáférhető lehetőség lesz-e?
A Föld véges rendszer, mint ahogyan az élővilág is az.
Az "örök élet" mint tudományos hipotézis önmagában is roppant súlyú etikai, kulturális és mélyen emberi problémákat vet fel. A Kurzweil által leírt jövőtől azonban úgy tűnik, hogy egyelőre még messze vagyunk. Csak az idő fogja eldönteni, hogy igaza lesz-e a vakmerő és nem egyszer döbbenetes prognózisairól elhíresült futurológusnak. Szerencsére a jóslatai szerint egyedül az idő az, aminek a bővében vagyunk.
Ray Kurzweil prognózisa szerint:
- 2030-ra reális lehetőséggé válik az élet meghosszabbítása, illetve az emberi halhatatlanság elérése,
- amit a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia és a genetikai mérnökség fejlettsége tesz lehetővé,
- 2045-re pedig létrejön az AI és az emberi intelligencia szingularitása, vagyis szintézise.
