Segítünk, ha nem tudod melyik munkaerőpiaci kategóriába tartozol

Mint minden piac, úgy a munkapiacnak is van keresleti és kínálati oldala. Egyetem után, amikor elkezdesz álláshirdetéseket keresni a munkakínálati oldalt fogod erősíteni, hiszen képes és hajlandó is vagy a munkavégzésre. Akkor mindenki az aktív munkaképesek közé tartozik? Nem! Mutatjuk, hogyan oszlik fel az össznépesség a munkaerőpiac szempontjából!

Munkaképesek

A lakosságot két nagy kategóriára lehet osztani, egyszerűen csak munkaképesek és nem munkaképesek csoportjára. Nem munkaképesnek számítanak a társadalom azon tagjai, akik életkoruk miatt (16 évtől fiatalabbak és 65 évtől idősebbek), vagy egészségügyi okok miatt nem képesek munkát vállalni.

A kép illusztráicó
Fotó: Pexels

Aktívak

A munkaképes lakosságot további két csoportba lehet osztani munkapiaci szempontból: inaktívak és aktívak táborává. Az inaktívak közé a munkaképesek azon része tartozik, akik képesek lennének munkát vállalni, hiszen életkoruk és egészségügyi állapotuk ezt megengedi, ennek ellenére mégsem hajlandóak rá. Ide tartoznak például azok, akik nyertek a lottón, befektetéseik hozamából élnek és a tanulók is, akik még munkavégzés helyett felsőoktatási tanulmányaikat folytatják.

Munkanélküliség

Az aktívak csoportját tehát foglalkoztatottakra és munkanélküliekre lehet bontani. A foglalkoztatottak közé tartoznak a rész vagy teljes munkaidőben dolgozó személyek. A munkanélküliség szempontjából megkülönböztetünk önkéntes és kényszerű munkanélküliséget is. Önkéntes munkanélkülinek mondjuk, amikor például valaki az adott munkahelyével nincs megelégedve a bérszint miatt, felmondva új, magasabb bérszintű állás után néz. A két állás között eltelt idő alatt önkéntes munkanélkülinek minősül. Kényszerű munkanélkülinek pedig akkor, ha mindent megtesz, de mégsem talál állást.

Most már sikerül eligazodni a munkaerőpiacon, te hova tartozol?

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels

Több mint hatmillió ember vesztette el az állását az unióban

A koronavírus-járvány első hulláma több mint hatmillió munkahely megszűnéséhez vezetett az Európai Unióban, és az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókat, valamint a fiatal nőket kétszer jobban sújtotta a munkanélküliség, mint a 2008-as pénzügyi válság idején – olvasható az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség csütörtökön közzétett felmérésében.

Az elemzés szerint – amelyet a távirati iroda ismertetett – az EU-ban 5,7 millióval kevesebb embert foglalkoztattak 2020 tavaszára, mint 2019 végén, és ugyanebben az évben 6,3 millióval kevesebb embernek volt munkája a járvány előtt megjósolt foglalkoztatási trendnövekedéshez képest.

Tovább