Valentin-nap áprilisban? Barcelonában így megy

Április 23-án ismét könyvvásár volt Barcelonában, ám nem elsősorban a könyv nemzetközi napja miatt – a helyi Valentin-napnak, a Día de Sant Jordinak köszönhetően ilyenkor a nők könyvet adnak a férfiaknak, akik rózsával viszonozzák azt – derül ki az unilife.hu cikkéből.

Aki április 23-án Barcelonában járt, néhány pillanat erejéig úgy érezhette, hogy nincs is koronavírus-járvány, hanem a világ egyik legvarázslatosabb városát az andalítóan kellemes napsütésben ugyanolyan néptömeg vette birtokába, mint „békeidőben„.

A belváros és a legfontosabb utcák, például Passeig de Gracia vagy a La Rambla ugyanis április 23-án a Día de San Jordi (katalánul: La Diada de Sant Jordi) ünnepére átmenetileg könyvesbolttá váltak, és a sátrakban sokan próbálták megkeresni a párjuknak való olvasnivalót. Persze a rengeteg ember fegyelmezetten viselte a maszkot, és szépen sorban, a rendezők felügyelete mellett várt, hogy a könyvsátrak elé jusson.

No de mi is az a Szent György-nap? Az ünnephez hazánkban is kötődnek népszokások, például ezt tartják az igazi tavasz kezdetének, ekkor hajtják ki először az állatokat.

Nevezhetjük a katalán Valentin-napnak is, amely jóval fontosabb is, mint a világon elterjedtebb február 14-i Valentin nap. A szokás szerint ilyenkor a férfiak rózsát adnak a hölgyeknek, míg a nők ezt egy könyvvel viszonozzák. Az ünnep az ünnep, még az illatszerboltban is búzakalásszal díszített hosszú rózsa járt a vásárlás mellé április 23-án, viszont ahogyan láttuk, volt, akinek ennél is bőkezűbb volt a párja, mint például annak a lánynak, aki az elegáns Versace-üzletből fordult ki hatalmas rózsacsokorral és néhány táskával a kezében... Közös, hogy a csomagoláson mindig megjelenik a katalán zászló színét idéző díszszalag.

A kép illusztráció. Fotó: Pexels

Szóval, Szent György egy nemesi család sarjaként született a mai Törökország területén, III. században, és nagyszerű kardforgatóként fiatalon a római hadsereg katonatisztje lett. A források eltérnek egymástól: a hosszabb verzió szerint ő mentette meg a király lányát. A legenda szerint a birodalmat egy sárkány tartotta az uralma alatt, akinek naponta két bárányt áldoztak, hogy féken tartsák.

Csakhogy egyszer a király lányát húzták ki kísérőnek, és senki nem jósolt neki jót. György azonban találkozott vele az úton, és elbűvölte a szépsége, ezért elkísérte a sárkányhoz, és megölte a veszedelmes lényt. Úgy tartják, az állat kiszökkenő vére rózsává vált, amelyet György lovag a királylánynak adott, így adnak hát a férfiak rózsát a nőknek Sant Jordi napján. Más források egyszerűen a sárkány megöléséről és a rózsává váló vérről szólnak.

Szent György nem ért jó véget, hiszen mártírhalált halt 303. április 23-án, miután Diocletianus császár lefejeztette, amiért nem volt hajlandó üldözni a keresztényeket. A szent 1456 óta Katalónia védőszentje.

A könyv hagyománya viszont jóval későbbről származik. Április 23. Magyarországon is a könyv napja (1995-ben az UNESCO a nemzetközi könyv napjává nyilvánította), viszont egy valenciai író ötlete nyomán 1926-ban októbere 7-ét, Miguel de Cervantes születésnapját (ekkor úgy tudták, ez az) tűzték ki annak a napnak, hogy népszerűsítsék a könyveket. Viszont három évvel később a barcelonai nemzetközi kiállításon elképesztően sikeresek voltak a könyves standok, így ez lett Katalónia könyvnapja, amely ugye egybeesik Szent György halálának a napjával, ez ráadásul Cervantes és William Shakespeare halálának is a napja.

Több szokás összefonódásából alakult ki tehát a hagyomány, amelynek köszönhetően április 23-án rózsa-színes, könyvvásáros kavalkáddá alakul a katalán főváros, és amikor például csodásan feldíszítik virágokkal az emblematikus Casa Batlló épületét.

Az eredeti cikk Barcelonában készült áprilisi képeivel IDE kattintva érhető el.