Az Orbán-kormány két esztendeje

Az 1994 és 1998 között hatalmon volt Horn-Kuncze-kormány viszonylag nyugodt körülmények között fejtette ki – az ország egésze szempontjából – áldásosnak aligha nevezhető tevékenységét. A balliberális koalíció megalakulása pillanatában hihetetlenül erősnek tűnt, hiszen a posztkommunista-szocialista MSZP és a balliberális SZDSZ szövetségkötése azt jelentette, hogy kiegyeztek egymással a társadalom legerősebb, legbefolyásosabb erői: a pártnómenklatúra-burzsoázia, a késő kádári technokrácia és a balliberális értelmiségi csoportok. Erőfölényüket kihasználva szinte egyszerre szállták meg a politikai, a gazdasági, valamint a kulturális élet meghatározó pozícióit, ideértve a médiát is.Érdekes, egyben a polgári demokrácia erejét is jelző, rendkívül figyelemre méltó politológiai jelenség, hogy mindezek ellenére 1998-ban a balliberális koalíció mégis megbukott. Ennek oka valószínűleg a hatalomgyakorlók korlátlan önteltsége és gátlástalansága, valamint az értékelvű politizálás teljes hiánya volt. Ez vezetett a kádárizmus egyik legrosszabb hagyományának továbbéléséhez és megerősödéséhez, ami 1994 és '98 között a korrupció soha nem látott mértékű eluralkodásához vezetett.Az 1998. július 8-án megalakult polgári koalíciós kormány viszont hangsúlyozottan az értékelvű politizálás mellett kötelezte el magát. De mit jelentett ez a gyakorlatban? És egyáltalán mit sikerült a tervekből – a választási ígéretekből – megvalósítani? Az aligha vitatható, hogy a kormány beígért és eddig folytatott gazdaságpolitikája sikeresnek bizonyult. Az elmúlt időszak folyamatai egyértelműen igazolták, hogy lehetséges a növekedés és az egyensúly fenntartásának egyidejű megvalósítása. Az Orbán-kormány első önálló költségvetése az 1999. évre vonatkozott: ennek átgondoltságát mutatja, hogy például az infláció a költségvetésben tervezett 11 százalék helyett 10 százalékra csökkent. A gazdasági növekedés meghaladta a 4 százalékot, a reálkeresetek emelkedése 2,5 százalék körül volt. Az államháztartás hiánya 3,9 százalék körül van, ami ugyancsak a tervezettnek megfelelő. A kivitel növekedése elérte a 14 százalékot, az ipari termelés volumene pedig 10,2 százalékkal bővült.A kormány jó néhány olyan intézkedést is hozott, amelynek célja a családok helyzetének könnyítése, a gyermeknevelés feltételeinek javítása. A törvényi szabályozás változása következtében alanyi jogú juttatássá vált a családi pótlék és a gyes. 1999-től ismét jár a gyed, így a családok bevétele csak a fenti intézkedések miatt összesen mintegy 62 milliárd forinttal nőtt az elmúlt évben. Ha ehhez hozzászámítjuk a gyermekek után járó adókedvezményt, valamint az első diploma megszerzéséig biztosított tandíjmentességet, akkor valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló a kormány családok iránti elkötelezettsége.A Fidesz választási kampányában is nagy szerepet kapott a korrupció visszaszorítása és a közbiztonság javítása. Az egyértelmű sikerességet jelzi, hogy 1999-ben a vagyon elleni bűncselekmények száma 37 százalékkal csökkent, ezen belül 30 százalékkal kevesebb autót loptak el, a betöréses lopások száma pedig 16 százalékkal csökkent. A kormány komoly intézkedéseket hozott a közpénzek további elszivárgásának megakadályozása érdekében is. Magyarország immár a NATO teljes jogú tagja: az ország nemzetközi megítélése jó, a tőzsdén a BUX index sohasem látott magasságokat ért el. A kormány nemzet- és szomszédságpolitikája sokkal eredményesebbnek bizonyult az előző kormány végiggondolatlan politikájánál. Ismét előtérbe került a visegrádi együttműködés gondolata is, ami a regionális politika sikere.Elkezdődött a lakásépítési és az autópálya-építési program megvalósítása. A Széchenyi-terv már egy átfogó nagyszabású fejlesztés dokumentuma, míg a most körvonalazódó Neumann-tervben a kormány az informatika és az elektronika területén meglévő hátrányos helyzetünk ledolgozásának a feltételeit próbálja meg biztosítani.De a tervektől és a politikában mindig vitatható eredményességtől függetlenül az azért nyilvánvaló, hogy egy kormány munkájának hosszabb távú értékelésekor nem tekinthetünk el a külső feltételek jelentős és váratlan módosulásaitól, valamint a közvetlen környezet kiszámíthatatlan változásaitól, miután ezek – a tervezettől eltérően – komoly pluszterheket jelenthetnek. Ilyen nem várt tényezők lehetnek a nemzetközi gazdasági és politikai élet váratlan fordulatai, valamint a természetes környezet sokszor drámai átrendeződése, katasztrófákba torkolló megváltozása. Kétségtelen tény, hogy a mostani kormány többnyire rendkívüli körülmények között dolgozott. Kezdődött azzal, hogy nem sokkal az Orbán-kormány megalakulása után előbb az orosz, majd néhány hónappal később a latin-amerikai gazdasági válság negatív következményeit volt kénytelen elszenvedni a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság. Politikailag és morálisan óriási terhet rótt a kormányzatra a Koszovóban kirobbant fegyveres konfliktus, majd a NATO ezt követő humanitárius célú katonai beavatkozása a Balkánon folyó népirtás megakadályozása érdekében. A kormány adódó mozgásterét ügyesen kihasználva képviselte a délvidéki magyarság érdekeit, ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy katonailag és erkölcsileg – az egész balkáni háború során – mindvégig a nyertes NATO oldalán állt. Orbán akkor sem bizonytalanadott el, amikor a hazai posztkommunista és balliberális erők felléptek a kormány külpolitikája ellen, hátba támadva ezzel a miniszterelnököt. Ennek a támadássorozatnak ma sem világos az esetleges külpolitikai célja és háttere. Ez az akció erősen megkérdőjelezte a posztkommunista MSZP sokat hangoztatott szilárd elkötelezettségét a NATO iránt. Ennek ellenére Magyarország egy rendkívül nehéz szituációban sikerrel bizonyította, hogy a NATO felelősségteljes tagja, miközben nemzeti érdekeiről sem mondott le.Ám az országot ért csapások sora ezzel nem ért véget: az őszi esőzések 1998-ban és 1999-ben is hatalmas árvizeket okoztak; 1998/99-ben ezt követte a szokatlanul kemény tél, elzárt falvakkal, rengeteg hóval. Tavasszal az olvadás újabb nagy árvizeket okozott. A megváltozott csapadékviszonyok és a részben ennek következtében kialakult árvizek nyomán az ország jelentős részét elöntötte a belvíz, ami további hatalmas károkat okozott. A szinte egész évben szünet nélkül lezúduló esők, viharok és felhőszakadások okoztak további jelentős pusztításokat. Közben leégett a Budapest Sportcsarnok.A 2000. év tavaszán az ország keleti területének nagy része ismét víz alatt áll(t), miközben újabb csapás érte hazánkat: egy Romániából származó környezeti szennyeződés hatására – cián került a vízbe – kihalt az élet a második legnagyobb magyar folyóból, a Tiszából. Még javában zajlott az elszenvedett károk felmérése, amikor a Tisza egész magyarországi szakaszán soha nem látott árhullám vonult végig. A kitartó és hősies védekezésnek köszönhetően mindeddig sikerült a nagyobb katasztrófák elhárítása. A védekezés és a helyreállítás várható költsége elérheti az 50 milliárd forintot.Ha csak a vitatható és a társadalmat megosztó kérdéseket vesszük sorra, még akkor is nehéz volna eltagadni, hogy – minden kétségkívül létező nehézség ellenére – összességében az elmúlt két év a rendszerváltozás utáni korszak eddigi legsikeresebb időszaka volt. A kormányzati ciklus feléhez közeledve sok mindenről és sokféleképpen lehet szólni, de azt még a leggyűlölködőbb posztkommunisták és balliberálisok sem vonhatják kétségbe, hogy ez a kormány a lakosság jelentős részének támogatását és segítségét maga mögött tudva mindvégig rendkívül nehéz külső körülmények között tevékenykedett. Ez a két év alapvetően a sikeres katasztrófaelhárítások és a természet pusztító erőivel szembeni eredményes védekezés időszaka volt. A média manipulációinak köszönhetően ma az ország egy jelentős részének a hangulata rosszabb annál, amit a valós társadalmi-gazdasági folyamatok egyébként indokolttá tesznek. Hosszabb távon ugyanakkor joggal számíthatunk arra, hogy a gazdasági és társadalmi életben megindult pozitív változások előbb-utóbb éreztetik majd kedvező hatásukat, aminek következtében az Orbán-kormány tovább növelheti egyébként is jelentős társadalmi támogatottságát.