Most, hogy szeptember derekán a latin országokban ismét minden a borról szól, a magyar borok továbbra is fájdalmasan hiányoznak a nyugat-európai polcok zöméről. Annyi biztos, hogy a két nagy belga élelmiszerlánc, a GB és a kényesebb ízlést megcélzó Delhaize üzleteiből öt-ötben az önök tudósítója egyetlen üveg magyar bort nem látott, noha az Európai Parlament egy magyar tisztségviselője állítja, a GB egyik boltjában felfedezett néhány tokajit és egri bikavért.
A magyar borok hiánya a világ szupermarketeiből, legjobb szállodáinak éttermeiből – a hamisítatlan maugham-i hangulatot árasztó thaiföldi Royal Meridien Phuket Yacht Klubtól a pompázatos ománi Al Bustan Palace-ig – botrány, ahogyan az egypártrendszer összeomlása után megújulásra gyakorlatilag képtelennek bizonyult magyar gasztronómia külföldi jelenlétének hiánya inkább megérdemelt. Botrány, hiszen a másfél évtized alatt minőségileg tökéletesen leromlott spanyol Rioja borok helyét nyugodt lélekkel foglalhatnák el nem csak az első vonalba tartozó magyar vörösborok. És ha a 4-6 eurós kategóriában a portugál Vinho Verde (a „zöldborok”) hatalmas szakaszokat foglalnak el a belgiumi polcokon is, akkor semmi oka nem lenne, hogy – például – Duzsi Tamás játékosan Fürtikének elnevezett könnyű fehérbora ne legyen ott. A magyar borászok elsőrangú bortermelők, de anyagilag nem bírják a piacok megteremtésének roppant terhét. Szégyen és a nemzet meggazdagodása potenciális forrásainak bűnös parlagon hagyása, hogy a kormányok – legyenek azok jobb- vagy baloldaliak – az SZDSZ dogmatikusai által erőltetett, neoliberális modellt alkalmazva magukra hagyták a borászokat, szemben például a 15 milliós Chilével, ahol – a santiagói kormány diszkrét, de erőteljes támogatásával – a Concha y Toro borház villámgyorsan a világ tizenegyedik, a tőzsdén nagyon is erősen jegyzett, legnagyobb borforgalmazójává vált, maga mögé utasítva az amerikai Robert Mondarit, a brit Allied Domecqet, de a francia LVMH-t is.
A bor gigantikus profitot eredményező üzleti vállalkozás. A világ legnagyobb borforgalmazója, az amerikai Gallo évente 549 millió litert ad el.
Egyszerűen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió országaiban a szupermarketek polcai roskadoznak a különben tényleg jó chilei, argentin, dél-afrikai, ausztrál és új-zélandi boroktól, de az uniós tag Magyarország termékeit ott csak – jó esetben – mutatóban látni. Az önök tudósítója szemtanúja volt annak, hogy a Delhaize egyik üzletében az éppen akkor felrakott, palackonként 43 euróért kitett Sauternes Chateau Rieussecből egy perc alatt három üveget vittek el.
A budai Várban szeptember 9-e és 12-e között 10 ország 130 kiállítója mutatta be borait. Öröm, hogy a magyar fogyasztók előtt a kínálat bővül. De talán Belgiumban is megérne egy misét egy magyar borbemutató.
Hatalmas vaddisznó hozta rá a frászt a biciklisekre Baján – videó