A Fővárosi Közgyűlés a koalíciós pártok és két MDF-es képviselő szavazatával nemrég megszavazta, hogy a Kossuth tér parlament előtti területét ötven évre, ingyenes használatra átadják az Országgyűlésnek. A parlament MSZP–SZDSZ-es többsége a területen parkot szeretne létesíteni, amelyet egyes javaslatok szerint kerítés venne körül. A terv nem más, mint a március 15-e után lebontott vaskordon sunyi, burkolt formában való újraépítésére tett kísérlet.
A Kossuth tér a magyar demokrácia és a szabadság szimbolikus területe, ezért azt a magyar Országgyűlésnek ingyenesen, örökre át kellene adnia a magyar népnek, amely azt minden kerítés és korlátok nélkül, a jogszabályok betartásával bármikor jogosult használni. Az a hely, ahol szabadságharcunk vezetőjének, Magyarország és Erdély vezérlő fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek a szobra áll (emlékezzünk, idén 300 éve mondta ki az ónodi országgyűlés az első trónfosztást). Az a tér, ahol a reformkor és az 1848–49-es szabadságharc vezető politikusának, Kossuth Lajosnak is szobor őrzi emlékét. Az a tér, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékműve áll, a magyar szabadság történelmi emlékhelye. E helyen az év bármely napján, nappal és éjszaka lehetővé kell tenni a főhajtást három szabadságharcunk emléke előtt. Nevetséges lenne, ha ezen emlékművek, akárcsak éjszaka is, kerítés mögé kerülnének, vagy ha a legrosszabb kádári időket idéző „Fűre lépni tilos!” rendszabályok korlátoznák azt.
Többről van itt szó. Az alkotmány rendelkezései szerint alapvető jogra vonatkozó törvényt, így a gyülekezési törvényt csak kétharmados törvénnyel lehet módosítani. Egy alapvető jog lényeges rendelkezéseit az alkotmány szerint egyáltalán nem lehet korlátozni. Minden fejlett nyugati demokráciában a kormányellenes demonstrációk fő helyszíne a kormány, illetve a kormánytöbbséget alkotó parlament épülete. A washingtoni Capitolium, a londoni vagy párizsi parlament előtt rendszeresek a spontán demonstrációk. A terrorizmus elleni harc, a közbiztonság érdekében az állami épületeket közvetve ugyan fegyveres erők, biztonsági őrök, esetleg biztonsági kordon veszi körül, de e kordon vagy kerítés sohasem terjed ki az állami épületet övező köztérre vagy közparkra. Éppen ezért a parlament előtti terület parkosítása csak úgy képzelhető el, ha e parkot semmilyen kerítés, kordon vagy biztonsági védőzóna nem védi, a nap 24 órájában nyitva áll mind a látogatók, mint a rendőrségen jogszerűen bejelentett, illetve spontán tüntetések résztvevői előtt, ha a demonstrálók védelmét és a provokátorok kiszűrését a szervezők és a rendőrök biztosítják. Nemcsak kerítés nem állítható fel, de garantálni kell, hogy e területen fűre lépni az angol parkok kulturált körülményeinek mintájára legyen szabad, a pusztítást kivédendő nem díszgyepet, hanem a rendszeres taposást tűrő fűfélét kell telepíteni e helyre.
Az alkotmányosság megköveteli, hogy a Kossuth teret sem kordonnal, sem kerítéssel, sem burkolt ravasz módszerekkel építkezésre, fűre lépési tilalomra, karácsonyi korcsolyapályára hivatkozva ne zárják el a jogszabályt minden tekintetben betartva, fegyelmezetten tüntetők, a főváros szépségére kíváncsi turisták vagy a Kossuth, Rákóczi és az ’56-os hősök emlékhelyét megkoszorúzó polgárok elől.
A szerző ügyvéd, alkotmányjogász
origo.hu
Meghalt Csáji Attila
