Blokád
Idősebbeknek lehetnek erről saját emlékeik 1990-ből. A taxisblokád alkalmával ugyanis bemutatta a demokratikus ellenzék a Dzerzsinszkij akadémia legjobb magyar tanítványaival karöltve, hogy milyen az, ha kiadják a jelszót: se ki, se be! A rendszerváltozás korából iderángatott párhuzam nem véletlen, és bizony a személyes kontinuitás is adott: 2013. február 11-én nem egy oktató szemüvege párásodott bele a nagy nosztalgiába: jaj, hát mi is pont ilyen lelkesek voltunk, jaj, de régen volt, hát mi sem leszünk fiatalok
Ehhez képest hétfőn az úgynevezett „blokád” alá vett ELTE főépületébe úgy mentem be, hogy semmiféle ellenállásba nem ütköztem, senki nem kérdezte, ki vagyok, mit akarok, sőt: számos tábla igazított útba, végig a tök üres folyosókon. Majd eljutottam a 34-es terembe, ahol csillogó szemű egyetemisták és középiskolások rázták a csuklójukat. Bázisdemokratául ez a tapsot jelenti egyébként. Ilyetén módon voksoltak arról, hogy akkor most vonulnak.
Egyetemfoglalás
Jó, vonultak. A Kecskeméti utca és a Múzeum körút sarkán aztán sikerült arról is szavazni, hogy akkor most elfoglalják a Corvinust. Bevonultak a diákok Marx Károly szobra alá – volt, aki hazavitte volna szíve szerint –, majd megint szavaztak arról, hogy akkor elfoglalják ezt az egyetemet is. Igen ám, csak jött egy hölgy a szomszéd teremből, jelezvén, hogy ott előadás van, és nyomatékot adott annak, hogy baromi dühös a tülkölőkre és dobolókra. Ettől úgy megszeppentek a diákok, hogy mindjárt levezényeltek megafonjukkal egy újabb demokratikus aktust: szavaztak arról, hogy a Színművészetire, vagy a Budapesti Műszaki Egyetemre vonuljanak-e inkább. Vagy mindkettőre? Nyert a Színművészeti, ahol tárt kapukkal fogadták a diákokat.
Hallgatói fórum
Itt tartottak egy hallgatói fórumot, amelyen néhány felszólalás után arra a következtetésre jutottak (megszavazták, nem kell félni), hogy menjenek vissza az ELTE-re és ott tartsanak újabb hallgatói fórumot. Itt már jelentősen lecsökkent a létszám, a korábbi három terem helyett most csak egy előadót tudtak megtölteni a demokráciára éhes nebulók. Örömittasan jelentették be, hogy a helyőrség tartotta a blokádot a teremben, a dékán pedig megengedte nekik, hogy maradhatnak reggelig, máshová viszont ne menjenek, mert ott már beélesítették a riasztót.
Ezt csuklórázással megtapsolták, majd harminc percig arról szavaztak, hogy miről szavazzanak majd reggelig, és hogy miről szavazzanak először. Később aztán munkacsoportot alakítottak abból a célból, hogy meghatározzák, hogyan fogják majd az órákat megzavarni. Na, ennek meg az lett a vége, hogy a minőségi oktatásért tüntető és virrasztó diákok úgy akartak megzavarni kedd reggel egy órát, hogy kevesebben voltak, mint az előadásra igyekvő diákok.
Mindenesetre remélem, hogy megszavaztatták őket arról, hogy zavarhatnak-e.
