Vizsgázik az Európai Bizottság

Kísértetiesen hasonlít a helyzet 2011 januárjára, amikor 13 multinacionális nagyvállalat feljelentette Magyarországot Brüsszelben.

Nem is alaptalanul. Az elmúlt három esztendő összes brüsszeli konfliktusa azt mutatta, hogy az Európai Bizottság a rezsiügyben sem elfogulatlan döntnökként lép majd fel Magyarországgal szemben. Már eddig is kötelezettségszegési eljárások sora indult ellenünk, és az összesen 23 tagállam ellen indított túlzottdeficit-eljárásban egyes egyedül hazánk esetében szavazták meg a jogosan járó, szerződésben foglalt támogatásaink egy részének befagyasztását.

Az az ember, aki elvileg a magyarok érdekében lobbizhatott volna, az ominózus szavazás idején éppen egy nagyon fontos nyugdíjas- találkozón vett részt Magyarországon, és innen üzente: ő is támogatja az ország büntetését. Andor László biztosról van szó, akit annak idején egy olyan személy jelölt foglalkoztatásügyi biztosnak, akit szintén soha, senki, semmiféle pozícióra nem választott meg. Az illetőt Bajnai Gordonnak hívják, és az ő döntése nyomán lett Andor László neomarxista bankárból bizottsági tag. (Nehezen hihető, de így van: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságában korábban tevékenykedő Andor egy itthoni neomarxista lapot is irányít ) Mindez azonban nem számítana, ha láttuk volna, hogy Magyarország érdekében bármit is letett volna az asztalra, vagy akár egyetlen konfliktust is felvállalt volna a magyar lakosság érdekében. De semmit. És mandátumából hátravan még közel egy év

Szóval jelenleg az egyetlen EB-tag, akire elvileg számíthatnánk, az a szocialista párt közgazdasági tagozatának egykori tagja. És az EB itthoni képviseletétől sem várhatunk támogatást: a testületet az a Szűcs Tamás vezeti, aki korábban Kovács László MSZP-elnök kabinetvezetője volt, és az IMF–EU-óriáshitel kapcsán a képviselet több más tagja is megmutatta, hogy valójában milyen álláspontot képvisel. Igen, ez is nehezen hihető, de igaz. Volt magyar diplomaták léphetnek fel saját hazájuk ellen, mert számukra minden csak attól függ, kiktől kapják a bérüket. Végül, a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcot még egy fontos tapasztalat birtokában kell megvívni. Ez pedig az a keserű, de korántsem meglepő tény, hogy Rui Tavares EP-képviselő Magyarországot elítélő, hazánk ellen szankciókat kérő jelentésétmagyar MSZP-sek segítették Budapestről. Nos, ebben az ellenséges közegben kell helytállnia a magyar kabinetnek, és érvekkel megvédeni a rezsicsökkentést. A tét nem kevés: januártól tíz százalékkal csökkentették a földgáz, a villamos energia, a távhő árát, július elsejétől a víz- és a csatornadíjakat, illetve a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés tarifáit. Novembertől pedig további 11,1 százalékkal mérséklika villany, a gáz és a távhő árát. A távlati cél pedig a szolgáltatók nonprofittá tétele, amely a jövőben biztosítaná a rezsicsökkentés megtartását.

A pénzügyi válság kitörése nyomán azonnal megemelkedett energiaárak miatti magas rezsiárak kérdésével egész Európa szembesült, és a válasz több mint egy tucat tagállamban is a hatósági árak bevezetése volt a lakosság részére. Most az Európai Bizottság abból vizsgázik, hogy képes-e mellőzni azt a kettős mércét, melyet hazánkkal szemben többször is alkalmazott. Azt a kettős mércét, melyet a túlzottdeficit-eljárás során, a médiatörvény esetében, az alkotmánymódosítások elbírálásakor, az uniós pénzek befagyasztásánál és az úgynevezett mérnökügy kapcsán is tapasztaltunk. A cél az lenne, hogy ugyanazokat az elveket mind a 28 tagállam esetében ugyanolyan következetességgel kellene vizsgálni és számon kérni, mint Magyarországon. Betűről betűre. Nem lehet például csak a magyarokat büntetni, amiért egy építkezésnél elkérik a külföldi mérnöktől a végzettségét bizonyító okmányokat. Ugyanezt teszik más országok kamarái is, mégsem kellett olyan súlyos, visszamenőleg is büntető retorziókkal szembenézniük, mint nekünk. A rezsicsökkentés a kormányoldal szociális programjának legfontosabb eleme. Az ennek megtartásáért folytatott küzdelem megmosolyogtató lehet az ellenzéki oldalon, de nézzük meg, ők milyen megoldást javasolnának. Mind az MSZP, mind az Együtt 2014–PM a rezsicsökkentés ellen kampányolt:kezdték „az úszómedencések járnak jól” című szlogennel, végül Bajnai Gordon át is húzta a rezsicsökkentés megvédését szolgáló ívet, és cinikusan jobb falszigetelést javasolt. Mintha a lakosság pusztán jó dolgában nem választana magasabb minőségű, hatékonyabb szigetelésű lakásokat! Az MSZP programjának másik eleme a Szanyi Tibor által is támogatott alapjuttatás lenne, amely alanyi jogon minden magyar állampolgárnak havonta folyósítana körülbelül 80 ezer forintos alapbért, amely állítólag csak tízezermilliárd forintba kerülne a 16 ezer milliárd forintos költségvetésnek Ami pedig az Együtt 2014–PM megoldási javaslatát illeti: ne felejtsük, hogy a Haza és Haladás gazdasági programjánál jórészt bankárok bábáskodtak, a csapatot most elhagyó Felcsúti Pétertől kezdve a volt OTP-vezér Urbán Lászlóig. Márpedig az álbaloldali, valójában a neoliberális politika képviselői soha nem fognak rezsicsökkentésért kampányolni.

Talán ezért is olyan szimpatikusak Brüsszelnek.

(Szabó Anna)